Napi Hírek, 1928. február/1

1928-02-05 [0172]

A rádióhoz hasonló a sajtó, melynek munkásai nap nap után végzik hivatásukat anélkül, hegy valaha is szembekerülnének közönségáklcel amelynek élnek. A világ fennállása óta ennél hatalmasabb és fontosabb intézményt nem tudott teremteni s ezelőtt 50 évvel a sajtóval kapcsolatban oly hatalmas ünnep és társaság mint a mai el sem volt képzelhető. Rendkívül fontosságot tulajdonítok az ilyen alkalmaknak, mert ilyenkor kerül szembe a sajtó azokkal, akiktől benyomásokat vesz és akiknek benyomásokat ad. Az egész világon vannak ilyen bankettek a sajtó tiszteletére s ezeken minden ország legkiválóbb emberei jelennek meg s az egész világ számára beszélnek ilyen alkalmakkor, ürömnél üdvözlöm közöttünk a vallás es közoktatásügyi miniszter urat, aki a korináéinak sokat ostromolt tagja. Tudjuk, hogy az országban sokféle a nyomorúság. A miniszéér ur hol palotát hol internátust épit s egyik legutóbbi ténykedése is sok gáncsra adott alkalmat. Hiába vagyunk szegények, ha a miniszter ur keresztül tudja vinni azt, hogy a pénzügyminiszter pénz.t ad néki ezekre a célokra, akkor az ország ezért csak tapsoljon néki. Mit érne nekünk a gazdagság, ha olyan kultuszmini szeszünk volna, aki nem épit és nem ad. A fontos az hogy alkosson a kultuszminiSi±er, ha verejtékünk arán alkot is, mert amit alkot az jmaradandó s a jövő számára épül. Üdvözlöm a sajtó barátait akik bizalommal vannak irántunk és inspirálnak bennünket munkánk folytatására, üdvözlöm a hölgyeket, akik irók és újságírók. Köszönöm hogy ürügyül használtak fel a mai ünneplésre s fogadom, hogy azt ami tőlem telik, ugy a közönséggel mint kcllégái#ime.l szemben egyaránt mindenkor telje si teni" fogom. A viharos tapssal fogadott beszéd után Sülé Antal a kör főtitkára a vendégeket köztük elsősorban a kormány képviselőiét köszöntötte. Utána Hegedűs Lóránt szólalt fel s ünnepelte Rákosi Jenőt, az újságírók fejedelmét, hangsúlyozva, hogy vele együtt k-ivánja megünnepelni Rákosi centennáriurnát. Gróf Klebelsberg Kunó vallás és közoktatásügyi miniszter ugyancsak Rákosi Jenőre ürítette poharát s kedves epizódot emiitett fel életéből Rákosi Jenővel kapcsolatban, aki első cikkének bírálója volt. C t jzá^máiy István után, aki a Rákosi Jenő arcképének leleplezése alkalmából irt versét olvasta fel nagy tetszés mellett, Ugrón Gábor szólalt í fel s a sajtó jelentőségével foglalkozott. - 3OK az ellensége az újságíró társadalomnak, mondotta többek között } de kevés a barátja. De ezen nem szabad csodálkozni, mert ez az emberi természetben rejlik. Kevés ember van tisztáb?n saját értékével. Mindenki többre becsüli magát mint amennyit ér

? Azok, akikkel a sajtó foglalkozik, akikből embereket csinál, csak a sajtó révén lehetnek azok amivé lettek, sokan közülökazt hiszik, hogy ez természetes, dolog. Természetesnek tartják azt, ha a sajtó dicséri őketj de ellenség lesz mindenkiből

? ha a saitó rámutat arra, hogy egyik vagy másik cselekedete nem helyénvaló. A saito azonban ennek dacára teljesiti kötelességét, nagy és hatalmas nemzeti munkát végez, s alig tud elképzelni nagyobb szolgálatot a nemzet érdekében mint a sajtó működését. Rákosi Jenőre a sajtó megtestesítőjére üríti poharát es gróf Klebelsberg Kunó miniszterre, aki minden gondolatával a nemzet ügyét szolgálja s végzi kote^ lességét ugy, hogy annál jobban nemzeti kötelességet teljesíteni nem lehet. /Vége következik./