Napi Hírek, 1928. február/1

1928-02-03 [0172]

§ München, február 3, A Völkischer Beobachter hosszabb cikkben foglalkozik TitAlescu körútjával, amelynek célja a lap szerint kizárólag arra arányul, hogy a hitelétvesztett Románia kültöldi kölcsönhöz jusson, Angliára és Amerikára pénzkölcsönzés szempontjából egyáltalán nem számithat az ország, Titulescu a cionistákon keresztül próbálkozott kedvező hangulatot kelteni) Románia irányában; . meghívta Bukarestbe Wei^zmannt, a cionisták vezérét, hogy bebizonyítsa neki, milyen ^ál megy a zsidók so±a Romániában, A román egyetemi hallgatók azonban épen ^v/eizmann^bukaresti tartózkodása idejében rendezték meg erdélyi rablóhadjáratukat és fosztották ki a zsinagógákat, Titulescu e miatt annyira feldühödött, hogy minden áron le akart mondani és Bratianu Vintila csak nagy fáradtsággal tudla rábirni eInÉározásának megmásitására, Titulescu most ujabb kísérletet tesz, hogy az országot pénzhez juttassa, ^avasz balkáni diplomata létére három különböző állam fővárosát vette fel uti programmjába, Rómába egyrészt azért ment, hogy megnyerje Mussolini bizalmát, másrészt felébressz© Franciaország féltékenységét . ^Berlin az utolsó neiaén^ség szerepét játssza. Ez a terv volttképen megismétlése avilágháború első éveiben követett taktikának, amikor Románia megvásároltatta magát mindkét hadviselő fél részéről^ a központi hatalmak azért pénzelték, hogy semleges ma±adjon, az antant pedig azért, hogy beavatkozzék a háborüba.Ma azonban Románia barátsága egyik állam szemében sem olyan becses, hogy indittatva érezné magát akár csak kölcsönnyújtására is, Ellenkezőleg, Romániának vam szüksége barátokra, hogy a ra * bolt területet megtarthassa, Titulescu utja ilyen körülmények között nem sok kilátással kecsegtetett. • Mussolinival folytatott megbeszélése után Titulescu azt a kijelentést tette, hogy utja nincs összefüggésben Románia kölcsönével. * Ez a nyilatkozat, amelyet a sajtó nem értékelt ' eléggé, római utjának kudarcát jelenti. Két évvel ezelőtt, az Avaresru kormány idejében, amikor Olaszország aláirta a besszarábiai egyezményt, Mussolinit Románia megmentőjeként ünnepelték és Bukarestben utcát neveztek el róla. De még meg sem száradt a tinta Olaszország aláírásán, amikor Románia Franciaország karjaiba vetette magát és szidalmakkal árasztotta el Olaszországot és Mussélinit. Bratianu elejtette Avarescu^olaszbarát politikáját es ez olasz-román szövetség értékben okmánnyá vált, Franciaországnak azonban nem volt pénze arra, hogy pénzt adjon kölcsön beruházási célokra. Csupán avval a feltétellel adott pénzt , hogy annak ellenében Románia puskákat, ágyukat és hadi repülőgépeket vásárol, Franciaországban. Ha paris most sem hajlandó a forradalom szélén álló országot kisegiteni, akkor következik Berlin, mint Titulescu diplomáciai játékának utolsó ütőkártyája. Parisban azonban Titulescu avval az érveléssel akar hatni, hogy Franciaországnak^ súlyos hátrányára lenne, ha a román közgazdaságot német tőkével szanálnák, Berlint tehát fenyegetésül játssza ki Titulescu^Páris ellen. Ha sikerül számítása, akkor berlini látogatása csak arra szorítkozik, hogy . . : helyreállítsa Németország és Románia kőzött a normális ^viszonyt, Ha azonban kudarcot szenved Parisban, akkor a német nehézipar számára teendő merész Ígérgetésekkel

1 igyekszik majd Éresemannt megnyerni. Kétségtelen, hogy a német ipar számára Románia tágas tevékenységi területet kinál. De Berlinnek óvatosságot kell tanusitania: Románia forradalom előtt áll, Roaánia hitelképtelen és Románia még sohasem tartotta be szerződéseit, sem a politikai, sem a gazdasági szerződéseket. /MTI/