Napi Hírek, 1928. február/1

1928-02-06 [0172]

Ebben a kettős, a nemzeti és emberi ideálokért való küzdelemben kell hogy vezessen minket, művészeket Szinyei nemes szelleme, s az ő ideáljainak diadalára emelem a Szinyei-serleget, Utána CsóK István köszöntötte fel Klebelsberg Kuno gróf kultuszminisztere A mult évszázad nagy reformkorszakát nagy ideálok mozgatták. A mai nehéz idők azonban nem elégszenek meg pusztán ideálokkal. Ma vezérr férfiakra van szükség 'akik nemcsak eszméket adnak, hanem keresztül is tudják vinni terveiket. Ilyen vezérférfiut ünnepel Klebelsberg Funo gróf kultuszminiszter személyében

? akiben üdvözli azt a becsületes magyar'lelket, amely nem ismeri az

(

egyéni érdeket, csupán azt

; amellyel hazánknak szolgál. Az egész magyar müvésztársadalom buz/ditásat tolmácsolja, amikor felkéri őt, tartson ki bátran és férfiasan amellett a csodás és nagyszerű program mellett, amelyet megkezdett. Isten áldását, kérte e munkára, s annak a reményének adott kifejezést, hogy a miniszter e törekvéseivel átvezeti a magyar-művészetet a mai nehézségek Szaharáján s bevezeti az uj Igéretföldjére„ A nagy tetszéssel fogadott beszédek után Klebelsberg Kuno' gróf kultuszminiszter válaszolt. ." .Ha választ k/eresünk arra a kérdésre - mondotta miért pihentette Szinyei tizenötlévig a maga ecsetjét, akkor, a 80-as és 90-es evek szavaival válaszolva,-^azt kell mondanom, hogy a meg nem értés miatt. Az egyes korok uj szavakat használnak egyes fogalmak megjelölésére. Ma atmoszférának, miliőnek nevezzük u^-yanazt. A miliő a melegházak világa. Nem láthatjuk benne a nedves levegőt, sem a meleget, s mégis a növényzet ettől burjánzik. Ilyen a miliő is. Nem láthatjuk szemmel, de mentől érzőbb lelke van valakinek, annál jobban él a miliő behatása alatt. Epen ezért köszönöm a SzinyeiTársasagnak ugy most a szónok által, mint régebben egy emlékiratban kifejezett tiltakozását olyan törekvések ellen

2

<5Umelyektol nem én félek, hanem amelyektől féltem a magyar szellem miliőjét ', Az utóbbi időkben a barbarizmus emelgette a fejét. Kezdetben nem tulajdonitottunk szimptomáinak nagyobb jelentőséget, az utóbbi időben azonban kezdi bátrabban emelgetni fejét a tudatlanság, s már-már közvéleményt sikerült kifejlesztenie amellett

? hogy a magyar nemzet mai elszegényedett állapotában a tudomány es a művészet valóságos 7 luxusszámba megy, amelyet nem engedhetünk meg.

#

3zt az állitást^két kérdésre való válaszszal dönthetjük meg. Az egyik kérdés: Szüksége van-e a magyar nemzetnek a művészetekre, a másik pe- 1 dig az

? hogy ha szükségünk van^rá, akkor elég erős-e az elszegényedett mavagy pedig a magyar államnak kell-e ideiglenesen annak támogatására sietnie? Egész Európában elkeseredett harc folyik a világ közvéleményéért* á Paris körüli békékben azt a helyzetet fixirozták, amely Amerika beavatkozása után'bekövetkezett. Amerika akkor visszavonult és magárahagyta Európát,, kiszolgáltatva azt a győzők hatalmának. A győzftk mindig pacifisták, mert'a helyzet nekik kedvez, azonban ftirópa nem békélt meg a Paris körüli békékkel és folyik a harc azok megváltoztatására. Ne képzeljük azt, hogy e kérdérben majd a népszövetség, vagy valamely más nemzetközi fórum fog határozni. Eryesegyedül az európai közvélemény alakulása hozza majd magával azt az atmoszférát, amely a reviziót keresztülviszi. /Folyt.köv./