Napi Hírek, 1928. január/2
1928-01-27 [0171]
§Bukarest, január 27. A belügyminisztérium ke'zdnményezéóére Franasovici [államtitkár elnöklete alatt bizottságot küldöttek ki, hogy törvényjavaslatot készitsen az állampolgársági törvény módositásáról. Áz uj javaslat egyúttal az állampolgársági ügyeket a belügyminisztériumról az igazságügyminiszteriumra ruházza át. Az uj állampolgársági törvény hir szerint alkalmat ad arra, hogy mindazok, atik a szükséges formalitásoknak eddig nem tettek eleget, rendezzék az állampolgársággal kapcsolatos ügyeiket. E bizottság kiküldésének okai több esztendőre nyúlnak vissza. LoZ" Az Avarescu-kormány még a mult év elején tervbevette, hogy revízió alá veszi az 1924. évi Marzoscu-féle állampolgársági törvényt, amelynek fogyatékosságait súlyosbította az alárendelt hivatalnokok végrehajtási rendszere, akik^llampolgárság kérdéséből részint üzletet csináltak, másrészt a zavaros, félremagyarázható paragrafusokat kimondottan kisebbségellenes tendenciával alkalmazták. Igy történt azután, hogy e törvény főkép Erdély területén a lakosság tekintélyes részét kizátta a honosság jogaiból. Az állampolgárság nélkül maradóttak számát nem lehet pontosan tudni, azonban Goga Oktavián, Avarescu kormányának volt belügyminiszterejannak idején a kamarában ki jelentette, hogy egyedül Mármaros és Szatmár megyében hetvenezer főt tesz ki az "idegenek" száma. Ezt az adatot véve becslési alapulj minimálisan egynegyed millióra tehető azok száma, akik a törvény hibái, a hivatalnokok rosszakarata s az általános kisebbségellenes tondencia miatt jogtalanul kimaradtak az állampolgársági listákból, A listákból kimaradóttakat idegen alattvalóknak tekintik, akik kénytelenek ez állapot minden hátrányát viselni anélkül, hogy a vele járó előnyökből bármi részt kapnának. A negyedmilliónyi "hontalan" épugy hozzájárul az adótorhekhez, mint azok akik bekerültek a listákba, sőt gyakori eset, hogy az "idegen állampolgár" fia katonai szolgálatot teljesit. Ez a helyzet az 1924. évi törvény következménye, amely expressis verbis kimondja, hogy mindazok, akik nem kerültek be a listákba, külföldi állampolgárok. Ily körülmények közt azok, akik három esztendő alatt nem tudták megszerezni honossági igazolványukat, egyrészt elvesztették exisztenciájukat, másrészt kényre-kedvre ki voltak szolgáltatva a hatóságok önkényének. Egyes közegek rájöttek arra, hogy az állampolgársági probléma igen jó kereseti terrénum s tudatosan gyártottak a hontalanokat. Aradon például mindennapos eset volt, hogy a kérvényeket indokolás nélkül utasították vissza. Öregembereknek azt mondották, hogy a véneknek nincsen szükségük állampolgárságra, fiataloknak pedig azt, hogy ifjú fővel el lehet helyezkedni másutt is. Miután Marzescu negyedmillió "idegenét 1 ' nem lehetett tömegében kitelepíteni az országból, tehát a hadügyminisztérium a maga kebelében ugy intézte el ezt a kérdést, hogy a hontalanokat, amikor a hadköteles kort elérték, bohivta katonának. A szolgálati idő letelte után - igen gyakori eset - a polgári hatóságok fogták a meglepett áldozatot s mint alkalmatlan vendéget áttessékelték a határon. Jellemző, hogy Erdélyben két egész község is kimaradt a listából. Ilyenképen ezt a két falut csupa idegen lakja s a parasztok, akiknek már nagyapja is az erdélyi földet művelte, mint idegenek, bármikor áttehetők a határon. / Folytatása következik./
