Napi Hírek, 1928. január/2
1928-01-26 [0171]
§ Szófia, január 26. /Bolgár Táviiati Iroda./ A lapok értesülése szerintlegközelebb ideérkezik Saphael görög delegátus, aki. a bolgár-görög tárgyalásokat görög részről vezetni fogja. Á tárgyalásokon a két ország között függőben lévő gazdasági kérdések rendezésére keiül majd sor. A bolgár kormány nyomban a görög delegáció megérkezése után kijelöli a^bolgár bizottságot". A lapok emlékeztetnek arra, hogy a görög'és bolgár delegátusoknak ezt a tanácskozását elvben Eurov és Hihaldkopulosz külügyminiszterek genfi találkozásán;- •••/í-TTI•/ § A népjóléti, és munkaügyi miniszter a Budapesti Kereskedelmi ^etegsegi Biztosító Intézetnél toló betegségi biztosítás kötelezettségét kiterjesztette a Magyar Konzervgyárosok °rszagos Szövetségére és a Magyarországi Grafikai és Rokoniparosok Főnöke gyesülétére. /MTl/ P § Paris, január 26. /Magyar Távirati Iroda/ A Temps vezércikkben foglalkozik Titulescu római látogatásával,amelynek általában nagy jelentő séget tulajdonítanak. Kezdetben azt hitték, hogy Titulescu csak gazdasági és pénzügyi kérdésekről fog tárfyalni / annál is inkábu, mert kereskedel mi szerződés megkötése már elő van készítve, azonban magának Titulescunak ^nyilatkozatai nem hagynak kétséget a felől, hogy általános politikai^ kérdésekről folytak a megbeszélések. A vezércikk érthetőnek tartja Románia, szándékát abban az irányban, hogy Olaszországgal baráti viszonyt tartson fenn/különösen most,amidőn az olasz politika túlnyomó befolyást kivan gyakorolni Középeurópában és nyíltan a Balkán felé őrien tálódik.Másrésfct Olaszország is tisztában van azzal, hogy Románia a kisantantban,továbbá a Balkánon való helyzeténél fogva elsőrendű szerepre van hivatva. A vezércikk ezután ismerteti az . Avarescu-kormány olaszbarát orientáció ját, megjegyez ve , hogy az olasz befolyás képtelen volt Románia és Oroszország közt enyhülést támasztani s nem változtatott ezen Besszaréb Romániához való csatlakozásának késői ratifikációja sem. Ehhez hozzájárult az Avarescu kormány bukása után a magyar-olasz barátsági szerződés megkötése .1 & kisantant a status-quo őre e miatt nyugta la nkodt>tt t mintnogj semmit'eie ürügy alatt sem járulhat hozzá a trianoni szerződés revizió.iához. Mindez megzavarta az olasz-román viszonyt. A lap ezután hivatkozik a külföldi sajtó ama híreire,melyek szerint Titulescu Mussolini kívánságára hajlik arra, hogy a kisantant demarsát elhalasszák és megjegyzi, hogy Romániának még Csehszlovákiánál és Jugoszláviánál^is nagyobb érdeke fűződik ahhoz, hogy az ügyet tisztázzák, mert Románia és Magyarország között igen kényes politikai természetű kérdések vannak. Ha igaz az, ami azonban még nincs bebizonyítva, hogy Magyarország fegyverkezik, ez elsősorban Románia ellen irányulna. Az ? felfogás uralkodi hogy egy magyar-román közeledés elveheti az élességét a Budapest és Bukares közötti ellentétnek, ami néha eléggé nyugt&lanitó.Ha a Mussolini és Titulescu közötti megbeszéléseknek az lesz az eredményük, hogy ezeket az ellentéteket eloszlathatják és hogy ezzel nemcsak a román-olasz viszonyt tehetik bensőségesebbé,^ hanem összeegyeztethetik azokat a különböző akciókat is, amelyeket egyrészt az olasz politika ellenkezése, másrészt a kisantant politikája idéz elő Középeurópában és a Balkánon, akkor ennek az általános szempontból csak örülni lehetne. Az olasz-román megbeszéléseknek visszhangja lesz a kisantant legközelebbi konferenciáján és ekkor lehet majd annak valódi jelentőségét megítélni.