Napi Hírek, 1928. január/2

1928-01-26 [0171]

§ Vak-siketnémák tanitásárol tartott előadást a Magyar Gyógy­pedagógiai Társaság január 26,-i szakülés n Kerodek károly, a Vakok Or­szágos mint éze te igazgatója. Eddig hét vak-si.ketnéma-gyermek részesült szakszerű kiképzésben, mégpedig két fiu és öt leány. & szerencsétlenek a halláshiány dacára hangbeli ízomérzetek segítségével megtaníthatok a hangos beszédre. Á közvetlen érintkezés a kézbe pontozott"Brazilé-rend­szer segítségével történik. Télies intelligens egyének nevelhetők, úgy­hogy közülök Fazekas Ürzséfaet édesanyja támogatása mellett szülőhelyén kefekötőiparral foglalkozik és abból tartja fenn magát. Szeretnek ol­vasni a vakok részére készített domboriayomásu könyvekből. A helyes­írást teljesen elsajátítják és igen szépen fogalmaznak. A vak-siketnéma­ság oka öröklött vérbajra és alkoholizmusra vezethető vissza. k% ilyen szülők gyermekei a súlyos testi fogyatkozást vagy egészen a zsenge kor­ban szerzik, vagy pedig a beszédképesség kiépítése után, tehát 6-10 éves korban lesznek .V * • •• •. •: vak-siketekké. A zsengekorban szerzett fogyatkozásban szenvedők csak küzdelmes munka után taníthatók meg beszél­ni, míg a hatéves koron tul vak-siketté lett gyermekek beszéde a 'kézbeírá­sos módszerrel fentartható és tovább fejleszthető. Megható jelenet az, amidőn a szerencsétlenek elhagyják az intézetet és a ir.aille-könyvtárból olvasnivalót kérnek. Nagyon érdekes a vak-siketnémák tájékozódási ké­pességének kifejlesztésé. Akadt közöttük olyan, aki a gyík fürgeségével futott végig a folyosókon. A halánték- és homloklebenyben elhelyezett érzőidegrbstok teszik lehetővé számukra a tájékozódást. S szerencsétlen testvéreinket a humanisztikus intézet szeretettel felkarolja és igyek­szik megkönnyíteni azt a súlyos terhet, amelyet a Gondviselés kifür­készhetetlen keze reájuk mért, Az elszakított Magyarország műemlékei.A Műemléke Országos Bizottsága által az Uránia szinfiázban rendezett előadássorozat első elő­adásaként tegnap délután Csányi Károly iparművészeti múzeumi igazgató Nyugatmagyarország és Pozsony műemlékeit ismertette. Alig lehetett volna fájdalmasabb vesztesége hazánknak, mint Nyugatmagyarország elszakítása; mert^az a szomszéd rabolta el, akivel évszázadokon át testvéri közösség­ben éltünk, hogy ez a közösség azért nem vol 1 mindig testvéries, mutatják azok_a várak - borostyánkő Szalonak. lándzsér, Fraknó. Dévény - , melye­ket jórészt határaink védelmére emeltünk és amelyek időnként osztrák kézen is voltak. Ezekrőjj/ a várakról nevezték el ezt a területet Burgen­landnak. A középkor emlékeit Vasmegyében a Steindl Imre által restaurált máriafalvi /1469/ és a sámfalvi templom kénviseli. Művészi szempontból jelentékeny hely Copronme^yében Kismarton,* ahol a középkorból a"Szent Márton tiszteletére emelt templom, a XVII. századból a hatalmas Eszter­házy-kastély mai adt fenn. Ugyancsak a XVII. században épült a lorettomi gazdag stukko-diszes templom. Sgykpri koronázóvárosunk, Pozsony, müvész/i emléke/ben rendkívül gazdag.Nemcsak a gótstilusu székesegyház', a Ferenciek, a Clarissák és a ozentháromság temploma kiváló,hanem a Vár, a paloták és a lakóházak is említésre érdemesek.Különösen ez utóbbiakon tanulmányozhatjuk a XVIII. századi barokk-stilus jellemző formáit. A reneszánsz-művészet érdekes emléke a Városház-terén álló díszkút. A kö zcnség mindvégig feszült figyelemmel kisérte az érdekes elő­adást ás fájó érzessél gyönyörködött az~előadást diszitő számos vetített képben.

Next

/
Thumbnails
Contents