Napi Hírek, 1928. január/2

1928-01-26 [0171]

§ Vak-siketnémák tanitásárol tartott előadást a Magyar Gyógypedagógiai Társaság január 26,-i szakülés n Kerodek károly, a Vakok Országos mint éze te igazgatója. Eddig hét vak-si.ketnéma-gyermek részesült szakszerű kiképzésben, mégpedig két fiu és öt leány. & szerencsétlenek a halláshiány dacára hangbeli ízomérzetek segítségével megtaníthatok a hangos beszédre. Á közvetlen érintkezés a kézbe pontozott"Brazilé-rendszer segítségével történik. Télies intelligens egyének nevelhetők, úgyhogy közülök Fazekas Ürzséfaet édesanyja támogatása mellett szülőhelyén kefekötőiparral foglalkozik és abból tartja fenn magát. Szeretnek olvasni a vakok részére készített domboriayomásu könyvekből. A helyesírást teljesen elsajátítják és igen szépen fogalmaznak. A vak-siketnémaság oka öröklött vérbajra és alkoholizmusra vezethető vissza. k% ilyen szülők gyermekei a súlyos testi fogyatkozást vagy egészen a zsenge korban szerzik, vagy pedig a beszédképesség kiépítése után, tehát 6-10 éves korban lesznek .V * • •• •. •: vak-siketekké. A zsengekorban szerzett fogyatkozásban szenvedők csak küzdelmes munka után taníthatók meg beszélni, míg a hatéves koron tul vak-siketté lett gyermekek beszéde a 'kézbeírásos módszerrel fentartható és tovább fejleszthető. Megható jelenet az, amidőn a szerencsétlenek elhagyják az intézetet és a ir.aille-könyvtárból olvasnivalót kérnek. Nagyon érdekes a vak-siketnémák tájékozódási képességének kifejlesztésé. Akadt közöttük olyan, aki a gyík fürgeségével futott végig a folyosókon. A halánték- és homloklebenyben elhelyezett érzőidegrbstok teszik lehetővé számukra a tájékozódást. S szerencsétlen testvéreinket a humanisztikus intézet szeretettel felkarolja és igyekszik megkönnyíteni azt a súlyos terhet, amelyet a Gondviselés kifürkészhetetlen keze reájuk mért, Az elszakított Magyarország műemlékei.A Műemléke Országos Bizottsága által az Uránia szinfiázban rendezett előadássorozat első előadásaként tegnap délután Csányi Károly iparművészeti múzeumi igazgató Nyugatmagyarország és Pozsony műemlékeit ismertette. Alig lehetett volna fájdalmasabb vesztesége hazánknak, mint Nyugatmagyarország elszakítása; mert^az a szomszéd rabolta el, akivel évszázadokon át testvéri közösségben éltünk, hogy ez a közösség azért nem vol

1 mindig testvéries, mutatják azok_a várak - borostyánkő Szalonak. lándzsér, Fraknó. Dévény - , melyeket jórészt határaink védelmére emeltünk és amelyek időnként osztrák kézen is voltak. Ezekrőjj/ a várakról nevezték el ezt a területet Burgenlandnak. A középkor emlékeit Vasmegyében a Steindl Imre által restaurált máriafalvi /1469/ és a sámfalvi templom kénviseli. Művészi szempontból jelentékeny hely Copronme^yében Kismarton,* ahol a középkorból a"Szent Márton tiszteletére emelt templom, a XVII. századból a hatalmas Eszterházy-kastély mai adt fenn. Ugyancsak a XVII. században épült a lorettomi gazdag stukko-diszes templom. Sgykpri koronázóvárosunk, Pozsony, müvész/i emléke/ben rendkívül gazdag.Nemcsak a gótstilusu székesegyház', a Ferenciek, a Clarissák és a ozentháromság temploma kiváló,hanem a Vár, a paloták és a lakóházak is említésre érdemesek.Különösen ez utóbbiakon tanulmányozhatjuk a XVIII. századi barokk-stilus jellemző formáit. A reneszánsz-művészet érdekes emléke a Városház-terén álló díszkút. A kö zcnség mindvégig feszült figyelemmel kisérte az érdekes előadást ás fájó érzessél gyönyörködött az~előadást diszitő számos vetített képben.