Napi Hírek, 1928. január/2

1928-01-24 [0171]

§ F á r i s b ó 1 jelentik: A Temps hasábjain René Le Gonosszá bb cikkben foglalkozik a Franciaországban élő magyar munkások helyzetével. A cikk megállapítja, hogy 1922 és 1925 között mintegy ötvenezer magyar munkás ment ki Franciaországba. A magyarországi ipari munka válsága késztette őket kivándorlásra; Franciaországban iparkodtak elhelyezést találni, mert hallották, nogy ott nagyszabású újjáépítő munka indul meg. A kivándorolt magyar munkások kezdetben nenéz helyzetben voltak.* jóformán egyetlen krajcár nélkül érkeztek egy idegen országba, amelynek nem ismerték sem a nyelvét, sem pedig a_ szokásait. Ilyen körülmények között eleirte nehezen tudtak boldogulni, noha becsületes és megbizható munkások, akik nagyszerűen tűrik a fáradalmakat és rendkívül igénytelenek. A cikk nagy elismeréssel mél-' tatj? Manheim Lajosnak, a párisi magyar egyesület elnökének erdemeit, aki az egyesület tagjainak buzgó támcgatása mellett nyomban hozzálátott, hogy megszervezze a Franciaországban elhelyezést kereső magyar munkaSOK támogatását• Elsősorban arra törekedett Manheim, hogy ingyenes orvosi segélyt biztosítson honfitársai részére. A párisi magyar egyesület külön orvosi intézetet szervezett meg ebből a célból. Maris városa bocsátotta készséggel rendelkezésre a szükséges helyiságeket, ahol négy magyar orvos és több magyar ápolónő gondozza a beteg magyar munkásokat. A párisi magyar egyesület támogatásban részesiti azokat a magyar munkásokat is, akik betegség vagy munkanélküliség következtében Ínséges helyzetbe jutcttak. Amikor a mult év kezdetén a gazdasági viszonyok megváltozása következtében a francia gyárosok kénytelenek voltak tömegesen elbocsátani a külföldi munkásokat, a párisi magyar egyesület ingyenes étkezőt rendezett be, ahol négy hónap alatt húszezer ebédet osztottak ki. Pénzügyi segélyben is részesítették a munkanélkül maradt magyarokat és gondoskodtakazok hazaszállításáról, akik vissza akartak térni hazájukba. A párisi magyar egyesület kezdeményezésére a magyar kormány nemrégiben megfelelő hitelt bocsátott rendelkezésre, hogy külön kórházat létesíthessenek a Franciaorsz'ágban dolgozó magyar munkasok számára. Már meg is vásárolták a telket; a párisi magyar kórház a Vaugirard-uteában fog felépülni. Manheimnak és munkatársainak az a szándéka, hogy a legkiválóbb francia orvosok közreműködését biztosítsák ebben a kárnazban . Nem feledkeztek meg azokról a magyar munkásokról sem, akik ÉszakFranciaországban dolgoznak; Rcubaixban megalakították a Szent István Kört, amely gondozásban részesíti a betegeket és segélyt nyújt a szűkölködők számára. Hasonló szervezetet fognak létesíteni Lens városában is. A cikk megemlíti hogy a párisi magyar egyesület ezenkívül odaadó fáradozást fejt ki abban az irányban! is, hogy újból helyreállítsa Franciaország és Magyarország között azokat a baráti kötelékeket, amelyeket a háború megszakított. Ennek a fáradozásnak eredményeképen Parisban francia-magyar kereskedelmi kamara alakult, amely szerencsés módon egészíti ki a Budapesten működe francia-magyar kereskedelmi kamarát. Az alapítók között számos előkelő francia és magyar pénzintézet, valamint egyéb _ vállalat szerepel. A párisi magyar kamara rendeltetése az, hegy anyagi téren fejlessze tovább Franciaország és Magyarország között a kapcsolatokat. Rendeltetésének fontosságát igazolja az, hogy a két ország behozatali és kiviteli kereskedelme ma már eléri a hetvenöt millió arany frankot. _ Gondot visel a párisi magyar egyesület a szellemi ^kapcsolatok kiépítésére isiegyesületi helyiséget létesített a Francia^ országban tannló magyar diákok szamára, emellett anyagi támogatásban is részesíti a párisi magyar diákok egyesületét. /Folytatása következik/