Napi Hírek, 1928. január/2

1928-01-16 [0171]

:: H a v a n a, január ffo . /Wolff/ Coolidge elnök a pánamerikai értekezleten beszédet mondott,amelynek folyamán/többi között a következő ki jelents, seket tette :^ w <a - Az amerikai államoknak egyetlen polgára sem látogathatja meg^nyugatindiai szigetek királynőjét anélkül, hogy ne ébredne fel szivében a há£a és a hódolat érzelme. Ez volt az előőrse az uj civilizációnak a nyugati féltekén. Koliqmbus Kristóf szelleme az egység örök kötelékével fűzi egymáshoz mindegyik amerikai államot; ez az egység közös öröke valamennyiüknek. Ha mi nem váltjuk be közösen azt az Ígéretet, amelyet az ő útja jelent az emberiség számára, akkor ez örökre beváltatlanul marad. - Ha visszatekintünk itt a lefolyt négy évszázadra, megállapíthatjuk, hogy joggal elmondhatjuk, hogy a nyugati félteke megtette az emberiség érdekében azt a szolgalatot, amelynek megtételére hivatva van. Az anyagi jólét ma szélesebbkörü,mint valaha. A művészet és a tudomány felvirágzott, a szabadság szelleme általános. Jóakarattól áthatott békés érzület uralkodik népeink körében. Egyik legszembetűnőbb tulajdonságunk, hogy a viszályokat nem erőszakkal, hanem az igazságosság és a méltányosság alaptételeinek alkalmazásával akarjuk eldönteni. A kis népek fenségjogát tiszteletben tartjuk. - Azért ült össze ez az értekezlet, hogy nagyobb biztosítékokkal bástyázza körül ezeket az alaptételeket.Az értekezleten képviselt népekre és kormányokra f - . ..súlyos felelősség nehezedik. : Uj világ jutott nekik, an^A.y ment a régi világ hagyományos féltékenykedéseitól és gyűlöletétől. Az .. tteni félteke köztársaságai körében legmesszebbmenő a?kalmazásra talál OÍ emberi jogok alap tétele .politikai szabadság, egyenlőség és gazdasági . . célszerűség itt érte el a: legnagyobb előrehaladást. Szent hittel viseltettünk és viseltetünk a demokrácia szellemének érvényesülése és térfoglalása iránt. Pn^ Kétségtelen, hogy ennek folyamán hibákat is fogunk elkövetni és kiábrándító visszahatásokat fogunk megérni, de bizunk a nép bölcsességében. Jobb a nép számára, ha ő maga követ el tévedéseket, mintha mások követnek el tévedéseket o érette. Az önkormányzat alapelve mellett másik alapelvüfa békepolitika. Amikor a nyugati félteke köztársaságai elérték függetlenségüket, horcolniok kellett ezért. De mihelyt jogr-ik biztosítva voltak, gondosan ügyeltek arra is, hogy mások jogát tiszteletben .tartsák. Legfőbb erőfeszítésüket ^a béke művészetének szenteltük. Soha sem estek a katonai nagyzás hóbortjába. Kormányzafetnk formája . "fmiri&et a régi világ dinasztikus háborúitól. Azért tudtuk me gtártani S^gőv) 0 békét olyan kiterjedt mértékben, mert a demokráciák béke szeret ők,Abból a kivánságból születtek, hogy előmozdítsák a népek általános jólétét, amit ritkán lehet háborúkkal előbbre vinni. De kifejlesztettük magunkl- -1 az alkalmazkodás, a jóakarat, a bizalom és a kölcsönös segitő-készség szellemét is. - Ott^ ahol ilyen szellem uralkodik, nem nehéz gyakorlati eszközöket találni a viszályok elsimitására. Ezen a téren Délamerika államférfiai különös ügyességet és képességet árultak el. Aki tanulmányozza a Rio Grandétól délre I

eső államok szerződéseit, a legszebb példáköt találja a fegyverkezés korlátozásáról és az ellenséges viszályok elkerüléséről szóló kölcsönös szerződésekre. Valamennyi állam olyan erkölcsi erőt. hatalmat és jellembeli szilárdságot mutat ott,amelyéithálával tartozik nekik az egész világ. /Folytatása következik/