Napi Hírek, 1928. január/2

1928-01-21 [0171]

Ishii gróf" eme nézetéhez kifejezetten csatlakozott Branting svéd külügyminiszter is. aki hozzátette, hogy a tanács ezekben a dolgokban épen csak . ' akkor járhat el, ha valamelyik állam magára vállalja a felelősséget azért,^ hogy egy másik állam ellen vádat emel. Quinones de Laon spanyol delegátus felvetette a kérdést

i mi történik akkor, ha a főtitkárhoz nem valamely kormány közvetítésével, hanem közvetlenül ter-. jesztenének elő közléseket. Parmoor lord erre kijelentette, hogy ilyen természetű, közlések benyújtására csupán valamely kormány jogosult. Guani uruguayi delegátus hozzátette, hogy ki kell kapcsolni minden lehetőségét a névtelen feljelentéseknek. ^ Hymans ^belga delegátus, a tanács akkori elnöke, . t bizonyos spontán kezdeményezést akart biztosítani a tanácsdelegátusok számára az invesztigációs jog gyakorlása^körül, de csupán annyit ért elj hogy a kérdéses cikkelyt a következőkép szövegezték meg: «A népszövetségt' tagállamáig minden kormányénak lehetősegében áll, hogy a tanácstagokat megillető j^og^sérelme nélküÜjCa főtitkárhoz - a tanács számára való közvetítés céljából - megküldje mindazokat a jelentéseket vagy közléseket, amelybe kormány nézete szerint megkövetelik,ho© a tanács gyakorolja . - £ete invesztigációs jogát. « TTcsupan] A cikkíró megállapitja,~"ííogy ilyen módon lS24,óta tisztán áll »a, hogyfegy kormány . javasolhatja a főtitkár közvetítésével a tanácsnak az invesztigációs jog gyakorlását, J, még pedig csak akkor, ha tagja a népszövetségnek. A tanácsban képviselt kormányoknak van csupán előjoguk arra, hogy nem szükséges igénybe venniök a főtitkár közvetítését, hanem közvetlenül a tanácsban - tehát kevésbé formához kötött módon - tehetik meg ezt az indítványt. Ez maga után vonja azt a változtatást is, hogy a népszövetség állandó katonai bizottságát, amelynek egyikén"! a főtitkárhoz beküldött okmányokat nyomban közölni*ke 11,nem azonnal, hanem csupán a^tanács tárgyalása Után tájékoztatják az anyagról. Tekintettel a kél dés súlyára és komolyságára természetesen kizártnak kell tartani, hogy valamely ^tanácsdelegátus kormányának kifejezett megbízása nélkül valaha ia "Spontán" tehetne ilyen indítványt, még akkor is, ha ez a formai jog szempontjából megengedhető lenne.Itt azonban kétségtelenül nem ez ez eset, mert a tanácsnak nem a delegátusok a tagjai, hanem kormányaik és csupán a pontatlan kifejezésmódnak tulajdonitható, ha erről vagy arról az államférfiról mint tanácstagról ' beszélnek, A cikkíró megemlíti még, hogy az invesztigációs jog gyakorlásának kérdésével kapcsolatban az eljárás megvitatása során felmerült többi között az a kérdés is, vájjon akkor, ha a tanács valamelyL inditvány ügyében tárgyal, vájjon be kell-e vonni a tárgyalásba a népszövetségi egyezségokmány 4,cikke értelmében azokat az államokat is, amelyeket az invesztigációs eljárás különösebben érint. Hosszas vita után a népszövetség tanácsa negatív döntést hozott ebben a kérdésben. Németország ebből a szempontból kedvezőbb helyzetben van, mert képviselve van a tanácsban és az állandó katonai bizottságban. He azonban Magyarország, Ausztria vapy^ Bulgária . ^ tekintetében merülne fel az invesztigációs eljárás szüksége , ezek az államok nem vehetnének részt az eljárás esetleges megindítására vonatkozó tárgyalásokban - hacsak később nem választják be őket valamikor a népszövetségi tanácsba - és arra lennének utalva, hogy adott esetben más államokra bizzák érdekeik védelmét a tanács és a katonai bizottság tárgyalásaiban. J^nej&nsfr ii.„jj,h /rr>..i &htjrf-J.&>.+.h/ Ámá^^l A Ta*Uí^*f,jnr /