Napi Hírek, 1928. január/2
1928-01-21 [0171]
^Bukarest , január 21. Az utóbbi időben igen sok hamis ezerleies bankjegy bukkant fel a forgalomban. A sziguranca megállapítása szerint a pénzhamisító társaság Bukarestben székel, de mindeddig nem sjikerült kinyomozni. A hamis bankjegyekkel már Erdélyt is elárasztották. §Nagyvár_ad , január 21. Az itteni lapok megállapítása szerint azoknak álmagyar tisztviselőknek a száma, akiket szélnekeresztenek-, mert a legutóbbi román nyelvi vizsgán elbuktatták őket, 84-re emelkedett. Ezeket a_tisztviselőket eddig eltöltött szolgálati éveikre való tekintet nélkül mind kiteszik az utcára, mindössze egynéhánynak tesznek annyi engedményt hogy háromhavi felmondási időre, május 1.-ig a város még igénybeveszi szolgálatukat. /Ml] » * § Kolozsvár, január 21. A nagyváradi diákzavdrgások során megszentségtelenített tóramaradványok temetésén tartott gyászistentiszteleten/kecskeméti Lipót főrabbi oly nagyhatású beszédet mondott, hogy a zsidó hitközség . . elhatározta a beszéd nyomtatásban való megjelentetését is. f A 'cenzúra felsőbb utasításra nem engedélyezte, hogy a beszédet kinyomtassák, annak ellenére, hogy ezrekre menő nyilvánosság előtt hangzott el, kivonatosba lapokban is megjelent és a beszéd elhangzásakor a román hatóságok megjelent képviselői nem találtak benne semmiféle államellenes vagy izgató célzatot. A zsidóság körében puhatolózni kezdtek a furcsa tilalom miatt és akkor kiderült, hogyE cenzúra a beszédet magához Tempelean prefektushoz terjesztette fel, aki viszont sürgős táviratban közölte Tatarescu belügyi államtitkárral, akit még a bukaresti-román lapok is ugy emlgettek, mint a diákzavar gásck fő értelmi szerzőjét. Tk tarescu sürgős táviratban tiltotta meg a beszéd kinyomatását. /MTl/ §Kelozsvar . január 21. A háromszékmegyei hires bodoki I'atild-forrást a magyarországi telekkönyvi rendezés során 1884-ben a körj nyező kisközség^ Eodok, Zoltán, Etfalva, Gidpfalva, Fctos, Martonos ; FessnycTes ereszteveny székely falvak földbirtokos lakosságának tulajdonába utalták egyetemlegesen, k tulajdonosok évtizedek során mindig berbeadtak a forrást.;l908-ban György József bérelte ki tízezer aranykoronáért, íz a_ bérlet 1923-ban járt" le s a-mikor a tulajdonosok ismét "bérbe akarták adni, a román uralom vármegyei hatóságai a legkülönbözőbb erőszakoskodásokkal és megkörnyékezéssel igyekeztek hasznot húzni. Minthogv a községek földműves lakossága nem volt hajlandó a kivánt pénzügyi áldozatokra, a vármegyei hatóságok egyszerre kétségbevonták a földművesek egyetemi eig4tulajdonjogát és azt állították, hogy a tulajdonjog nem a lakosságot, nanem a községeket mint politikai testületeket illeti. Ily értelemben belügyminiszteri döntést is provokáltak, amely jogforrásként egy újságcikkre hivatkozott, amely Magyarország millenáris ünnepe alkalmából ugy emiitette a Matild-forrást mint a "községek" tulajdonát, L.rre azután kereskedés indult ^meg a román felsőbb hatóságok utasítására a politikai községek és a község lakossága,között a tulajdonjog miatt. Amikor a közéégi tanácsok szabálytalan eljárásra nem voltak hajlandód, a megyei hatóságok törvénytelenül feloszlatták a községi tanácsokat, helyükbe uj tanácsokat létesítettek s most milliós perköltségek viselésére kényiszeritik az amúgy is tönk szélén álló magyar földmöveseket. /MTI/'
