Napi Hírek, 1928. január/1

1928-01-03 [0170]

Utána Huszár Károly az intézet elnüke mondott köszönetet a népjóléti miniszter szavaiért, majd megtartotta székfoglalóját, amelynek során többek között a következőket mondotta : — Magas közjogi méltóságot kellett otthagynom és egy választóközönség mandátumát kellett visszaadnom, amellyel én egy egész életre el voltam köte# lezve. A hozzám érkezett felszólítást nemzeti parancsnak tekintettem. A munkák ban soha nem válogattam s midőn az államfő és a magyar királyi kormány bölcsesége azt kívánja tőlem, hegy a magyar nemzet elesettségének eboen a szomorú korszakában ezen a területen fejtsem ki munkásságomat, akkor ez én rám nézve nemzeti parancs. -Végtelenül hálás vagyok azokért a meleg emberi szavakért, amelyeket a népjóléti miniszter ur mondott a munkásságról, erről az intézményről és mindazokról, akik ebben az intézményben eddig dolgoztak, . Azzal az eltökéltséggel és elszántsággal veszem át magas tisztségemet, hogy ezen a helyen a magyar államnak szeme,a .magyar társadalomnak szive

; a törvénynek « őre, az alkotmánynak és a törvény által megszabott autonómiának féltékeny őre legyek, .1 1 , fegyetlen vágjram az, hogy ugy a munkás

v mint a munkaadó érdekeltség tegye könnyűvé nekem a természet által adott- érdekellentétek bölcs, higgadt, nyugodt és mindkét fél érdekében szükséges és fontos kiegyenlítését. — Ez^az intézmény szegény munkásemberek garasaiból létesült, szorult helyzetben lévő néptömegek agyából pattant ki. Nem eredeti magyar elgondolás, f Heroikus volt az az erőfeszítés, amikor a magyar politikai éra még nem birt elég megértéssel a szociális követelményekkel szemben, a munkásság az önsegélyezés utján akart magának erőforrást előteremteni azok ellen a veszedelmek és bajok ellen, amelyek a gazdasági óletböni a modern iparban, a munkást_érik, betegség vagy rokkantság eseten, tisztelettel ás háláyal gon-. delek mindenegyes egyszerű munkásra, aki ennek az intézménynek a létesités éhez .. részvételévél és munkájával hozzájárult ós ezzel úttörő lépest tett nemzeti életünkben a szociálpolitikai haladás felé. " * , Amikor annyira megérlelődtek a viszonyok, maga az állam és' a törvényhozás is igyekezett a munkásság részére biztosabbá tenni ezt az intézményt. Hálás szívvel emlékezem meg azokról a kezdeményezésekről, amelyek ag 1906-7-es évp.khfm történtek :>, * ,. - „a Kossuth Ferenc neve alatt és Szterényi József báró segítségévei meghozott 1907-es törvényről, mert ez tette le ennek az intézménynek az alapkövét. Jöttek napok, amelyek keserves nacok voltak a nemzet életében, amikor pusztító orkán vonult végig . egész Európán, amely megtépte a magyar nemzetet gazdasági életében és népessében egyaránt. A világorkán szele itt is beszakított ablakokat és itt is érvényesítette a maga kegyetlen befolyását. Mi, akik látói, tudói voltunk ennek a világpusztitásnak, tudjuk, hogy itt históriai erők működtek közre. Azonban ebben a pillanatban nekünk nem lehet rekriminálni és minden ilyen kísérletet meddőnek látok. t ^ magyar államnak törvényes ereje és hatalma, a törvényhozásnak végérvényes szava ui keteteket. uj formát alapitott ennek az intézménynek, ezen többé változtatásokat tenni neme lehet és maga az élet fogja megállapítani, hogy ez helyes, megfelelő forma, elsősorban a munkástömegek számara. /Folytatása következik./