Napi Hírek, 1928. január/1

1928-01-14 [0170]

Bécs, január 14. /£éssi Távirati Irodo/ Muksó, a most kinevezett lett követ, ma nyújtotta át megbízó levelet a szövetségi elnöknek. A szertartás alkalmából kölcsönösen szívélyes üdvözlő beszédet mondottak

T /MTI/ B é c s, január 14, /Bécsi Távirati Iroda/ A bécsi terménytőzsde tanácsának tegnapi alakuló ülésen elnökké Hauser Hugót, első alelnökké Handel Jakabot, második alelnökké pedig Háusler József tanárt, udvari tanácsost választották meg. /MTI/ B é c s^jrnuár 14. Wiltschek kormánytanácsos, a berlini osztrák kolónia általánosan ismert vezére január 16-án üli meg teljes szellemi és testi frissességben hetyendeik születésnapját,. Wiltschek számos jótékonysági intézményt szervezett a bajba jutott osztrák és magyarok javara és vezető szerepet játszott a régebben fennálló segítő és egyéb jótékonysági egyesületekben. A háború folyamán rendkívül élénk tevékenységet fejtett ki a berlini osztrák kolónia erdekeben./MTl/ § A M

agyar Távirati Iroda jelenti.* A Sipőcz Jenő polgármesternél ma délbon tartott pártközi konferencián megjelent Klebelsberg/ Kunó gróf kultuszminiszter is, hogyha lágymányosi tó foltöltése kérdéseben informálja terveiről a fővárosi pártok vezetőit, A miniszter mindenekelőtt felhivta a figyelmet arra, hogy az utolsó 20 év a természettudományok terén oly óriási fejlődést hozott, hogy azzal a régi berendezésű egyetemek laboratóriumai nem tudnak lépést tartani. Ez a szükség hozta létre Berlinben*Parisban, ^Miltnoban^és egyeb.ütt a külön egyetemi varosokat, amelyekben főleg a természettudományi intfczetek koncénbagódnak, Ugy nevelési mint tudományos, de financiális szempontok is szükségessé teszik, hogy ezek az intézetek ne szóródjanak szét a városban, A mi viszonyaink természetesen nem engei dik meg, hogy ilyen nagyarányú terveket tűzzünk magunk elé^ hiszen kutatóintézetekre — az Eötvös-féle ingakisérleti állomás kivételével — egyelőre nem is gondolhatunk. Azonban kötelességünk gondoskodni, hogy természettudományi egyetemi^tanintézeteinket a mai szinvonalra emeljük, A kultúrfölény mellett elsősorban gazdasági szempontok kényszerítenek erre, mert minden nemzet^mezőgazdasági és ipari termelésének fejlődése természettudományi laboratóriumainak színvonalától füttf. Nemcsak a találmányok döntő jelentőségűek, hanem az is, hogy a találmányokat miként alkalmazzuk az ország viszonyaihoz. Elég a magyar szén gazdaságos kihasználásának problémájára gondolni. Tehát ^gyarország anyagi jóléte fordul meg azon, hogy a magyar ^természettudományi la bora. tóriumok versenyképesek-e .Ezt pedig csakis a természettudományi intézeteink fejlesztésével tudjuk elérni. A müegye1&i husz évvel ezelőtt készült épülete ma már nem elég, a bölosészeti kar és az orvosi kar^elméleti intézetei kezdenek elévülni, végül a közgazdasági kar mezőgazdasági laboratóriumai sem nyertek még végleges elhelyezést. A szükség let leggazdaságosabb megoldáa az egységes telepen történhetik meg, még pedig nem^palotákban, hanemha szükségletnek megfelelő célszerű épületekben, Erre^ önként kínálkozik a Lágymányos dunai partja, hol a műegyetemnek terjeszkedési terület van biztosítva és ahol a tó feltöltősével a legtávolabbi jövőre is hwlyct találhatunk. . /folrt.köv./ ....