Napi Hírek, 1927. december/2

1927-12-18 [0169]

/A szarvasi tudocitás folytatása./ 3z az intézet pedir nevel­jen a hazához, a magyar röghöz ragaszkodó,- a magyar feltámadásban erősen hivő s érte áldozni " tudo ifjúságot. Ha ez meglesz, akkor megvalósul nem­sokára minden magyar hő álma s felderül a magyar égbolt,/ 3 kívánsággal az intézetet felavatottnak -nyilvánítom. Hosszantartó, lelkes taps és éljenzés fogadta a föIdeivelés­ügyi miniszter szavait, aki után Sckandi Krroly földmivelésügyi államtitkár ismertette az intézet történetét. Mindenek előtt kiemelte azt, hogy a világon' az első rendsze­res gazdasági szakiskolát magyar földön, magyar ember, Tessedik Sámuel szar­vasi lelkész létesítette. Büszkék lehenmj.reá, aki 1779-ben fejlesztette szarvasi mintaiskoláját gazdasági és ipari szakiskolává s.ezzel megfőzte még a németeket is. Nemcsak II. József császár tüntette ki őt barátságával és látogatásával, hanemha német uralkodók, sot az orosz cár is meghívták, hogy birodalmukban hasonló iskolát szervezzen. Tessedik tudását a magyar agri­kultura szolgálatába állította, s amikor Festetich György gróf 1797-ben a keszthelyi Géorgikont megalapitotta, tőle kért útmutatást. Első földmives­iskolánk", a nagyszentmikíósi, 1800-ban szintén Tessedik útmutatása alapián létesült. Tessedik iskolája kortársainak hálátlansága miatt megsemmisült, de emléke tovább élt, s a későbbi nemzedék felismerte az ő nagyságát. A gazdasági tanintézeteknek gazdasági-akadémiákká való fej­lesztése után hiányzott a középfokú gazdasági iskola. Ezt a hiányt kíván­ta pótolni a földmivelésügyi miniszter, amikor e tanintézet felállítását elhatározta. Az intézetnek Szarvason való elhelyezésére alkalmat adott az, hogy a nagyközség Schauer Gábor főszolgabíró és Biki Nagy Imre főjegyző kez­deményezésére már 1922-ben elhatározta' hogy a Horthy- inségakció során gyűj­tött gabonakészletek maradványait mezőgazdasági iskola létesítésére for­dítja. A mai iskolatípus terve akkor öltött testet, amikor ^urgulya Pálnak, a # kerület akkori képviselőjének indítványára a képviselőtestület 1925. jú­liusában a Galambosi-Ázántó díjtalan felajánlásán kivül a szanatóriumi épü­letet és felket is felajánlotta az intézet céljaira. Ezenkívül 1926-ban a képviselőtestület a bikazugi négyszáz katasztrális holdas ingatlanát is fel­ajánlotta, ugy hogy összesen négyszázhatvannégy, katasztrális holdnyi mező­gazdasági ingatlan állott az intézet rendelkezésére. . <y A szervezési munkával 1926-ban Tar Gyulatíbékéscsabai földmi­vesiskola igazgatóját bizták meg, akit 1927 májusában dr.-Gulácsy Sándcr gazdasági tanár váltott fel. Az intézet gazdasági tanárait.az akadémiák­tól és földmivesiskoláktól osztották be. mig a közismereté tárgyak tanítása- : val a szarvasi főgimnázium tanárait bizía meg a minisztérium. Az Országos Gazdasági Szakoktatási Tanács által összeállított tanterv alapján az intézet 1927. október 1-én kezdte meg működését. A tanintézet egyelőre egyedülálló a maga nemében az egész or­szágban, mert ennek sikerétől teszi függővé a földmivelésügyi miniszter ­további egy-két hasonló tanintézet szervezését. Lehetetlen." hogy az Alföld gazdatársadalma meg ne értse a földmivelésügyi kormány szándékát s fiait el ne küldje olyan intézetbe, amely négy évfolyamán keresztül nemcsak képe­sített gazdát nevel belőlük a gyakorlati életre, hanem olyan műveltséget is ad nekik, amely a gazdatársadalomnak ezt a rétegét a magyar intelligencia sorába emeli. A kormány súlyt helyezett az ifjúság erkölcsi nevelésére is s ezért az intézet mellett internátust is állított fel. /Folytatása kítvetkeftik /

Next

/
Thumbnails
Contents