Napi Hírek, 1927. december/2

1927-12-16 [0169]

/ Külügyi bizottság 3, folytatás / > Kéri a kormányt, találja meg a módját annak, hogy az ottélő magyar anyanyelvű lakosság ilyen jelenségekkel szemben megfelelő védelmet találjon. Bogya János osztja Pakots Józsefnek azt a felfogását, hogy az erdélyi zavargásoknak nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani, mint ahogyan azt egyesek beállitani akarják. Nem csupán antiszemita zavargásokról van szó, hanem az erdélyi magyarság súlyos sérelmével állunk szemben. Attól fél, hogy azzal BZ állandó romén törekvéssel kell számolnunk, amely végezni akar az erdélyi magyarsággal és az ottani magyar munkássággal, amelynek lótében^veszélyt lát, ^ ^.AJ^Jr^/ <rju&<&/ -^aracs Marcell azt az aggályát fejezi ki, hogy ha a hivatalos kórok nem mutatnak nagyobb érdeklődést az erdélyi magyar kisebbség iránt

%ez könnyen odavezet, hogy az xx erdélyi magyarságban az elhagyatottság érzése ébred fel. Hozzájárul ahhoz a felfogáshoz, hogy az erdélyi zavargások ügyét nemzetközi fórum elé kell vinni. Az agrárperek kérdésében az egész magyar közvélemény magáévá tette a magyar kormány eredeti jogi álláspontját. Kérdezi, miért tért le a kormány erről az elvi alapról és miért tett egyezségi-ajánlatot a román kormánynak. Eredeti szigorú jogi álláspontunk megérősitést nyer az angol felsőház ismeretes vitájában, amelyben az angol jogi élét legelőkelőbb kitűnőségei vettek részt és nyilatkoztak a magyar álláspont értelmében. Csodálatos, hogy amikor az angol közvéleményben is nekünk kedvezőbb felfogás jut érvényre, akkor a kormány mégis BZ egyezkedés álláspontjára helyezkedik. Tájékoztatást kér azokról a körülményekről, amelyek a kormányt erre . rábirták. Utal arra, hogy ezzel a ténnyel a kormány az országgyűléssel helyezkedett szembe, amelynek ugy alsó mint felsőháza magáévá tette a kormány eredeti álláspontját, /Folyt, köv./