Napi Hírek, 1927. december/2

1927-12-20 [0169]

A felsőház külügyi bizottságának"üléséről szóló tudósitás harmadik folytatása./ Az első felszólaló báré Szterényi József mindenek^-elott a mi­niszteri expozénak a román kérdésre vonatkozó részéhez kivan néhány meg­jegyzést fűzni. Feltétlenül helyesli a kormánynak azt az eljárását, hogy a birtokperek ügyében az érdekeltekkel egyetértően közvetlen ajánlattal lépett a román kormány elé és ezzel bebizonyította, hogy érintetlenül hagy­va jogi álláspontját, hallandó barátságos megegyezést létesíteni. Szembe­száll azzal a felfogással, mintha ezáltal a kormány eredeti jogi felfcga^ sából bármit is feladott volna. A bizottság élénk helyeslése közben hálájá­nak ad kifejezést A-ponyi Albert gróf működéséért. : aki Genfben^hősies küz­delemmel biztosította azt az eredményt, amelyet eddig ezen a téren sikerült elérni! % r ' 'V * ' •> Felszólalásának második részében az erdélyi magyarságot a leg­utóbbi időben ért. durva sérelemmel foglalkozik. A korm ny amikor a magyar aláttvalókon esett sérelem orvoslását követelte, kétségkívül'kötelességét teljesítette. A külügyminiszter -bejelentéseivel foglalkozva azt a reményét^ fejezi ki, hogy a Jugoszláviával létesített kisebb jelentőségű megállapodá­sok mihamarabb" kiegészülnék azzal a reánknézve szükséges, a vasúti tranzitC­forgalomra vonatkozó megállapodással, amely lehetővé teszi, hogy a tengerhez kijussunk. Mint ismeretes< a kormány Olaszországgal megállapodást kötött r a fiumei kikötőre vonatkozólag, hogy a magyar_tengeri haiózás > feltámasztásá­val biztosítsa mezőgazdasági terményeink kijutását a világpiacra. r Ebben akadályozva vagyunk azáltal, hogy a Fiúméhoz vezető ut mfcntegy háromszáz kilométeres része jugoszláv területen fut át. Reméli, hogy ebben a kérdés­ben megállapodás jön létre, mert ez nemcsak a magyar kormány törekvése, hanem egyúttal országos követelés is. Hu végignéz azokon a területeken^ amelyek a magyar kivitel szempontjából szóba jöhetnek, leszámítva Ausztriát, Csehországot, Németor­szágot, akkor kettőzött jelentősége van. annak, hogy ujbol hozzájussunk azokhoz'a piacokhoz, amelyeke^ a háború előtt Fiúméból láttunk el Bojanaig és végig az albán kikötőkon Korfuig. A külügyminiszter felemiitette az osztrák kereskedelmi szer­ződés revízióját is. Sajnálja, hogy ebben a kérdésben nem lehet egy véle-^ ményen a kormány eddigi eljárásával. Egy irányzatot lát, amely Magyarország bekerítésére irányul. Olyan országok, amelyek ipari exportból élnek, a mező­gazdasági politika fejlesztését a legfább kormányzati cél gyanánt állítják oda. Tolunk azt kívánják, hogy kedvezményeket nyűjtsunk / az osztrák ipar be­hozatalának ugyanakkor, amikor Ausztria a mi mezőgazdaságunk elől el akarja zárni az utat és vissza akarja szorítani,Magyarország területére. Itt csu­pán annak a megjegyzésére szorítkozik, hogy ebben a tekintetben más állás­pontot képvisel. Azoknak a tárgyalásoknak során, ...melyeket a magyar kormány fel­kérésére és megbízásából pénzügyi vonatkozásban folytatott az olasz kormany­nyal, örömmel tapasztalta, hogy Olaszországban velünk szemben tiszta, őszin­te, becsületes barátság hangulata uralkodik az egész vonalon. Hangsúlyozza, hogy a tárgyalásokon a.hivatalos körök a legnagyobb előzékenységet, ^rokon­szenvet tanúsították Magyarország iránt. A külügyminiszter jelentését tudo­másul veszi. %4y-iodhfr\>c</ %$^tA.miÁ< í ,

Next

/
Thumbnails
Contents