Napi Hírek, 1927. december/1

1927-12-08 [0168]

A második pohárköszöntőt Rákosi °enö mondotta dr.Vass József népjóléti miniszterre. - Azt az aiVÍ-iomát tartom — szólott - hogy a tósztnak megfordított arányban kell lenni az asztallal. Minél hosszabb az asztal, annál rövidebb legyen a tószt. Ezt azonban nem lehet mindig megtartani. Két okból nehéz a helyzetem. Az egyik az, hofcy kollégáim megbízásából oly tárgyam van, amely a hallgatást nehézzé s meg azt is könnyen szószaporiiová teszi, aki újságíró. Mielőtt tárgyamnoz kezdenék, más szónokot állítok magam helyett, aki irni valamelyest tudok/de beszélni nehezen, a tényeket, amelyek minden szónoknál ékesebben beszélnek. Az, hogy Vass József őnagyméltósága az újságírók nyugdijegyesóletének élére áll és kiterjeszti rá jóakaratát/olyan tény, amellyel nem mindennap és nem minden országban lehet találkozni. A miniszterek mindig szeretnek azzal dicsekedni, hogy valamikor ők is újságírók voltak. Vass József az újságírók kö;zé áll, ennek következtében a bohémek kö zé, akik szeretik ezt a szót használni JW&jlcsak szépitése annak, hogy cigányok. Cigányok ők, nem épen vályogvető^ de nem is muzsikusok, hanem valahol e kettő között,amennyiben mind* . a kettőnek _ mestersége bennük kulminál. Mi vetjük azt a vályogot és tégBt,amelyb ől némely ember házat épit magának, a másik palotát épít, a harmadik _ pedig hírnevet s a negyedik • C egész karriert. A muéizh.kálás pedig mindennapi dolgunk, ami a kezünkbe kerül azon hegedülünk.ée igen sok ember, aki elhegedülte a maga doIgát,hozzánk jön, hogy mentáük ki a bajból. f/ -A miniszter ur leszállt kőznénk, de ez a^le'oly magaslaton van, amelyet precizirozni kell. Régen azt mondottákj Jegyezd meg a napot, ha megbántod a papot. Siakespeare azt mondatja egyik alakjával: Óvakodj a színészt megbántani, mert az a kor kritikusa és tükre, A mi modern világunkban a pap és a színész helyébe a modern zsurnalisztika lép. Óvakodjon mindenki a zsurnalisztát lenézni vagy megbántani, ellenben dicsőség annak, aki kö'.zéjük áll-és munkájának lehetőségét emeli, mert barátjává teszi a világnak száját. - En ünneplem Vess József miniszter urat, aki magának a papi hivatást választotta és e hivatásában felemelkedett oly magasságra,ahol az embert már fejedelemnek, egyházfejedelemnek nevezik. Azután a politikát valasztotta^és itt is oly magassága jutott, ahol az egész nemzet so^-rsánok intézését közvetlenül gyakorolja. Oly magasságok ezek, amelyeket ritka ember tud elérni. Ez a pap és a politikus. Az embert benne egyben kivánom karakterizálni. Megesett, hogy fáradton a munkában kimerülve s a gondtól elnyomva elhatéroata, hogy elmegy haza és pihen, hazaérkezve édesanyja gonddal szemlélte, hogy fia nem látszik pihenni, mert az ország gondja, a ríemzet baja vele jött, rajta ül és ő hallgatagon tépelődik. A gondos anya ekkor így szólt: &egvelmes uram. mikor fog már egyszer hazajönni hozzám az en Jóska fiam- Jóska fiam elveszett a kegyelmes úrban, a kegyelmes ur pedig a nemzet gondjában, amelyet vállára vett. Vass József miniszter ur a legmerészebben vágtató autót tartja magának; senki oly sebesen nem száiJm ?* ArS kerem

> vegye fel autójába a mi intézményünket s száguldj on vele előre oly magasra és messzire, amennyire csak egy földi intézményt emelni és felvirágoztatni lehet.Az Isten éltesse őt!