Napi Hírek, 1927. december/1

1927-12-01 [0168]

/M igazságügyi és pénzügyi .'együttes bizottság jelenté­se. rO-LyusiLS.s./ • A javaslat eredeti szövege a fen^artás nélkül elfogadctt fi­zetés után a pénztartozás átértékelését nem engedte meg. A bizottság abban az esetben, ka az adós a követelés névértékét -az 1919. evi január hó 1. nap­ja után, de az 1923. évi július hó 1. napja előtt fizette meg, az átértéke­lést abban az esetben is megengedi, ha a hitelező a teljesítést jogfentartó nyilatkozat nélkül elfogadta, de csak akkor ha az átértékelés elmaradása a , hitelezőre létfentartásat feszélyeztető mértékben méltánytalanul sulycs hatá­sú lenne és az adósra indokolatlan előnnyel járna. Még szélesebb körben engedi meg a bizottsági szöveg a megszűnt pénztartozások átértékelését akkcr, ha az ilymódon megszűnt pénztartozás csa­ládi vagy öröklési jogviszonyon alapult. Ebben a körben különbséget tesz az vsztáiyegyezségek, általában vagyonon megosztczást tárgyazó egyezségek esete, es az -sszegszerünn meghatározott juttatások /például hagyomány, hozománv, eltartásnak készpénzzel megváltása stb/ esete között. Osztozkodás esetében a fentartás nélkül elfogadott fizetés el­lenére átértékelésnek akkor van helye, ha az egyezség az 1924. évi július hó 1. napja előtt keletkezett ésia fizetéskor a tartozás összege a többi érde­keltnél maradt vagyonértékhez képest aránytalanul csekély v^lt. összegszerű­en meghatározott juttatások eseteben az szükséges a teljesítés utáni átérté­keléshez hogy a juttatás összege a pénz értékcsökkenésének méltányos figye­lembevétele nélkül legyen megállapítva és hogy a hitelező valószínűvé tegye, hogy átértékelési igényét tapasztalatlansága, vagy saruit anyagi helyzete mi­att nem érvényesítette. A bizottság a javaslatnak az élet- és járadékbizt-»sitási szer­ződésen alapuló pénztartozásokra vonatkozó fejezetét egészen átdolgozta. A lényeges változás az, hogy a bizottsági szöveg nem tesz különbséget a bizto­sítottak között aszerint, hogy az 1920. -évi január hó 1. napja előtt kötöt­tek-e a szerződést, vagy később, hanem egyforma elbánásban részesíti mindazo­kat akik a szerződést az 1922. évi január hé 1. napja előtt kötették. A fel­osztási alap törzsét a bizottság szövege szerint is a biztosító magánválla­latok felügyelő hatoságára átruházott díjtartalékok alkotják, ennek'az alap­nak a növekedésére azonban a biztosító társaságok sem a kifizetett kárössze­gekből sem évi nyereségükből nem lesznek kötelesek hozzájárulni, hanem a biztosítani díjbevételüknek két százalékát lesznek kötelesek befizetni a ja­vaslat eredeti szövegében megállapított fél százalék helyett és köte­lesek lesznek egy százalékot a viszontbiztosítási díjbevételükből is fizetni. '• ,.: ' n A biztosítási díjbevételekből fizetett hozzájárulásnak csak a fele fog valamennyi biztosított között a díjtartalékokkal együtt az 1935, év folyamán felosztatni a másak feléből azonban már az 1930. evi január 1. nap­latoi kezdve evenkmt fognak arányosan részesülni a kisebb jöveáelmü vagyon­talan biztosítottak. Hogy a felosztási alapokat az adminisztratív költségek ne cson­kíthassak meg, a bizottság kimondotta, hogv az adminisztratív költségek a biz­tosító magánvállalatok állami felügyelő hatóságát fogiák terhelni. A bizottság az eredeti szövegnél is világosabban kiemelte, hogy az ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog csak a követelés névértékét biztcsit'ia es az átértékelésből származó különbözet erekéig csak ui rangsorban lehet jelzálogjogot bejegyeztetni.

Next

/
Thumbnails
Contents