Napi Hírek, 1927. november/2
1927-11-17 [0167]
^.kiadás. 1927.november 17. 4^ óra Síp. /Zala-V s—Sopronmegye küloöttsége a kereskedelmi miniszternél./ /Folytatás./ ' f Qjn.MZalavármegyének a délivasut nagykanizsa-soproni fővonalán kivül gyétlen fővonala sincsen és ez a vonal sam olyanirányu, hogy a vármegye v gazdasaai kívánalmait kielégítené. Euen ezért kérték &f . . u-.*zalaegerszegij valamint a tapolca-ukki elscrangusi&ását. ^ vármegye a közlekedés javítása, érdekében a múltban is és a jelenben is mindent megtett, s épen ezért kéri, hogy a kormány is siessen támogatására. A vasutvonalak elsőrangusitásával járó költségek busásan megterülnének azokból a gazdasági hasznokból amelyeket e terv végrehajtása jelenena az államra nézve. Ezután Tarányi Ferenc főispán Vasvármegye nevében csatlakozott a zalaiak kérelméhez ugyancsak hangoztatva, hogy a kérelem tulajdonképen e gy r ^gi terv megvalósítására irányul. Annak idején, mikor a balatoni vasutat épített ék } nem az a szándéka volt a kormánynak, hogy ez a vasút Tanolcánál megálljcn, hanem a további építési terv'az volt, hogy a vonalat Celldömölkig meghosszabbítják, ahol az csatlakoznék a buöapest-gy^rszombathelyi fővonalhoz. ,t Vitéz óimon Elemér, Sopronvármegye főispánjai- a maga vármegyéje nevében csatlakozott a kérelemhez, egyben kérte azt is, hogy a Balatonnak a külföldiek rés.érői jelentkező fokozott keresettsége és az automobilizmus fejlődése megkivánaj a Bécsujhelv-Sopron-Lővő-Sümegen keresztül vetető utak államosítását is. Az útvonal legnagyobb részét már államosították, mindössze csak a Sárvár-Sümeg közötti utszak.:sz államosításáról volna szó. Rámutatott az államosítás rendkívül nagy horderejére, főként az idegenforgalom elősegítése tekintetében. Ezután Gyömc'rey György főisfán tolmácsolta a vármegye másik káré" sét, amelynek során kérte a minisztert, hogy a Trianon álbal a gazda sági _ előnyöktől megfosztott Nagykanizsa gazdasági fejlődésének tGvábbi^biztcsitása, valamint Zalavármegye déli'részének kulturális és gazdasági felkarolása céljából hasson oda, hogy a Kagykanizsa-Letenye-aédics vonalon valósítsák meg a különben is régóta tervezett vicinális vasúti vonalat. Ugyanehez á kérelemhez csatlakozott R^llay Tibor,^Nagykanizsa képviselője is ; aki rámutatott arra,,, hogy Délzalának, valamint Nagykanizsának életbevágó érdeke e vasút megépítése, amelynek a közigazgatási^bejárása is megtörtént és ezúttal csupán a hozzájárulások megállapításáról van szó. Csatlakozott ugyanehez a kérdéshez hajós L-.-dmán is, aki a vidék elhanyagoltságára mutatott rá, hangoztatva, hogy milyen nagyfontosságú volna e vidéknek á gazdasági élet vérkeringésébe való ' ekapcsolődása, mert igen jelentős gazdasági lehetőségei vannak. Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter válaszában biztositotta a küldittséget. hogy a legnagyobb jóindulattal kezeli a kérdés t„ A kérések telj esitésere-nemcsak szükség van, hanem a hajlandóság is^meg van arra a kormányban. Azok a lehetőségek azonban, amelyek a kormány előtt anyagi tekintetben fennállnának, súlyos korlátozásokat rónak a kormányra a végrehajtandó munkák megvalósítása tekintetében.A tisztviselői illetményrendezés igen jelentős összegeket von le a beruházásokra szánt költségekből, épen ezért a kormány a megvalósítandó tervek elbírálásánál kénytelen a legszükségeseb Leket és legsürgősebbeket előtérbe^helyezni. ttmi a Nagykanizsa-rédiesi vonal kiépixését illeti,^arra a mai < viszonyok között nagyon nehezen kerülhet csak sor. Egyébként a többi kérdés tüzetes megvizsgálása céljából megkérte az érdekelt kerületek képviselőit j valamint a vármegyék vezetőit ; hogy mihelyt parlamenti elfoglaltsága megengedi, értekezlet keretében foglalkozzanak e kérdéssel. ORSZÁGOS /Mffiokövetk ez i k. /
