Napi Hírek, 1927. november/2
1927-11-21 [0167]
§ G y ő r, november 21. Győry Vilmosnak, a neves müforditónak szülőházát a győri evangélikus ifjúsági egyesület emléktáblával jelölte meg. Az emléktáblát vasárnap leplezték le szép ünnepség keretében. Délelőtt a városháza nagytermében díszközgyűlés volt,'amelyen megjelentek Németh Károly főispán, Farkas Mátyás polgármester, Antal Géza református püspök, továbbá Győry Vilmos leánya: Győry Margit és még számos előkelőség.'Képviseltette magát a Magyar Tudományos Aladémia, a Kisfaludy Társaság, a Luther Társaság és több'más kultúregyesület. Az ünnepi beszédet Rákosi Jenő mondotta. Ha Győry Vilmos világába akarunk menni - . igy kezdte szavait - akkor nagyon messze kell utaznunk vissza a régi időkbe. Azt a világot, amelyben Győry Vilmos élt és dolgozott, ma ismeretlen világnak kell mondanunk, mert ma uj irányok, uj gondolkodás és uj világnézlet uralják az elméket. Nemcsak az irodalomról van itt szó, hanem a politikáról, a művészetről és mindenről, amiben kénytelenek vagyunk részt venni. A.. szellem, amely inspirálja azt, ami történik, ma ép ellenkezője annak, ami volt akkor, amikor Győry Vilmos élt: Akkor a nemzet egyetemessége volt-ezérlő eszm ; ma az egyén dominál. Amikor én fiatal voltam, akkor is katasztrófa érte az országot, akkor is elnyomatásban és szétdarabolásban r^ze^ltunk, de a közgonaolkozás mindig csak a nemzetet és az alkotmánymartotta szem előtt. Ma is nagy szerencsétlenségben vagyunk, de ma az^egyéni jog, az egyéni privilégium és az osztályok érdeke a jelszó. Ez áll a művészetekre is. Az az Összefoglaló gondolkodás, idealizmus és emelkedett lélek, amely Győry Vilmos idejéban az egész költészetet áthatott* ma nincs; ma a költészet egyéni bajokkal és egyéni kívánságokkal foglalkozik.! régi volt a nemzeti költészet ) a mai az emberi költészet, Rákosi ezután méltatta Győry Vilmos költészetét. Mint műfordító -mondotta - olyan tökéletesen világos, hü, találékony, fordulatos és simulékony volt, hogy alig lehet fordításait más forditásokhoz t hasonlitani. Végül azt az intelmet intézte az ifjúsághoz, hogy vegye szivébe Győry Vilmos tanításait és fogadja meg, hogy az ő élete szerint fog élni, mert Győry Vilmos sok széoet irt, de legszebb költeménye az ő elete marad. Az evangélikus vegyeskar Győry Vilmos két megzenésített költeményét adta elő majd az egyik tanuló Győry Vilmos-költeményeket szavalt. Vélsz Aladár dr. elnök zárószavai után a - j * közönség az emléktáblához vonult, ahol Kapi Béla evangéli/kus püspök mondotta a leleplező beszédet. Meleg szavakkal méltatta Győry Vilmos erényeit, tisztalelküségét, vallásosságát, hazafias gondolkozását és jószívűségét. Mint pap - mondotta - a költészetet hivatásnak érezte, mert minden nap költő, aki az Isten csodálatos dolgait beszéli el. Jöhettek és jöhetnek még nagyok, akiknek fénye elhomályosítja az ő fényét, de'amigaz irodalomnak szentséges oltára van, amelyen öröktüzek lobognak, addig ennek az oltárnak mindig lesz egy tenyírnyi kicsi helye } amelyen Győry Vilmos tiszta költészete oltárgyertyaként ég és világit. Az ünnepség a Szé^zat eléneklesével ért véget. /MTl/ : : J e r u z s á 1 e m, november 21 ./ 1: \ r olf f/ Ammani jelentés szerint a Haifa és Bagdad között '^\^ épitendő vasút ügyében a tárgyalások során már sikerült az általános alapelvekben megegyezni. Három evig fog tartani a tervbevett vonal építése amely hatszáz mértföld hosszú lesz ás amely Zárka állomásnál ágazik el a pusztába/MTl/
