Napi Hírek, 1927. november/1
1927-11-14 [0166]
Bécs, november 14. /Bécsi Távirati Iroda/ Marx dr. német birodalmi kancellár Stresemann dr. birodalmi külügyminiszter kíséretében ma délelőtt 9 óra 45 nerckor Bécsbe érkez>é&, A pályaudvaron a szövets-jgi kancellár, továbbá a^zövetségi elnök kén viselője, valamint a polgármester képviselője fosait a őket. /MTI/ " § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Klebelsberg Kunó gróf vallás ás közoktatásügyi miniszter vasárnap Pola községben lelkéoesen felavatta a letenyei járásban épített tizenhat uj iskolm. A miniszter a felavató ünnepen, amelyvármegye és járás előkelőségeinek jelenlétében folyt le, a következő beszédet mondotta: Annak a hatvankilenc t népiskolai tanteremnek és negyvenkét tanítói lakásnak felavatására jöttem, melyác Zala vármegyében épültek. Büszkék lehetünk ugyan a munkára, de nem szabad megállásunk, mert a megyében még két százharminc tanteredre és százhúsz tanítói lakásra van szükség. Magában a letenvei járásban hét iskolátlsn községben létesült uj iskola, amely • községeknek 3106 lakosa közül mindössze. 1674 lélek, vagyis a lakosság 54 százaléka, tehát a felénél alig több tud írni és olvasni. Zajk községben meg épen alig 32 százalek az irni és olvasni tudók száma. Talán csak Szabolcs megyében lé a kecskeméti tanyákon volt nagyobb a baj, mint itt Zalában. De gyö-^ kerére mentünk a bajnak és az iskolátlan községek e vidékén egymásuiá n emelkednek a csinos népiskolai épületek... Országos népiskolai építő akciánk, amelynek során már 3500 objektum létesülése biztosítva van, és a me felelő fedezetről is gondos koaás történt s amelynek során további 4500 objektum pedig tervezés alatt áll, csak egyik része, egyik ága a nemzeti rekonstrukció nagy müvének az orsz g uTJáépítő munkájában. A munka egyaránt folyik a nagy magyar Alföldön, a Duna feletti dombvidéken és itt a Bunántulon. De nem elég az, hogy a szervezett államhatalom dolgozzék és alkosson. Kell, hogy a nemzet magá/évá tegye, szeretetével 36 ragaszkodásával magáévá avassa a létesülő müveket. Sokat járom az országot, és tapasztalásból mondhatom, hogy a magyar Alföld népét teljesen áthatja a"némzeti feltámadás nagy Brzese s lelkileg résztvesz a rekonstrukció munkájából. Meggyőzőlésem, hogy a Dunántúl is bekapcsolódik lelkileg a megújhodás mozgalmába, amely teljes érővel megindult. Horvay mester alkotását a Kossuth szobrot sokan bírálták, • mert i az 1849.-i szabadságharcunk vezéralakjait szomorúan ábrázoltaE bírálatnak van egy örvendetes alapja és ez az, hogy a nemzet kiemel- . ke*dett a csüggedés letargiájából, látni sem akarja a levertséget, fakadó bizalom ás ébredő remény tölti be, amely hallani sem akar maga kö rül csüggedésről. Az utóbbi idők £ szobor leleplezése kapcsán Kossuth Lajos ne,ies emlékének jegyében folytak le. Az ünneoi szónokok mind kiemelték hogy Kossuth Lajos egyik legnagyoob erdeme" a nepszaoadsag gondolatának bátor képviselése volt. Mit jelent a népszabadság? - Elsősorban népművelést! Mert fel kell szabadítani a népet a tudatlanság, a babona, az előítéletek rabsága alól. Értelmetlen tömegeket az ügyes agitátor könnyű szerrel felizgathat arra , hogy épen'azok ellen a férfiak ellen forduljan& akik a nép érdekeit,képviselik. A műveletlen sokaságot olyan ügyefc. szekere elé lehet fogni, amelyeknek diadala a nép sorsának rosszabbra fordulását jelentheti. /Folytatása követkéz'ÍK/
