Napi Hírek, 1927. november/1

1927-11-12 [0166]

II-/ P á r i s,november 12. /Cseh Távirati Iroda./ Pierre la-Caze volt francia konzul kihallgatása teljes háromóra hosszat tartott* La Caze elmondotta az ügyben való szereplését. Letartóztatása azon a cimen történt, hogy csalárd manipulációktei/magyar állampapírok'lebélyegzésével kapcsolatban csalást kiserelt meg. Az esti órákban a vizsgálóbíró egy tisztviselője kíséretében • a közös pénztár helyiségébe ment. ahol^felvilágosítást kért arranézve, hogy a cimletek lebélyegzése milyen^módon történt és hogy bonyolították le a szelvényszolgál atot október 25-éig, amely napon u '. ." az egyik francia pénzintézetnél letétbe helyezett címleteken más . felülbélyegzést állapítottak meg» A vizsgálat eredmény ék épen a mai napon két ujabb eliogatasi parancsot adtak ki. A francia közvélemény feszülten várja a további eseményeket, ^jabb letartóztatásokra számítanak, minthogy az üggyel kapcsolatban néhány nagyon ismert nevet emlegetnek./MTI./ /-/ P r á g a^novembet 12. /Cseh Távirati Iroda./ Dr. Snglis . pénzügyminiszter tárcájának tárgyalása alkalmával többizben válaszolt a hozzáintézett kérdésekre. így kijelentette, hogy a pénzügyi kormányzat egyáltalában nem foglalkozik azzal a gondolattal, hogy Csehország pénzrendszerét bármik ép is megváltoztassa., vagy uj pánzegységre térjenát. A mostani pénzegységet nem szándékszik aranyértékben kifejezni, de mégkevésbbá kívánja azt változónak kijelenteni. Nem titok azonban az,hogy a tízkoronás papírpénz helyett fémből készült.tizkoronásokat szándékszik forgalomba hozni. Határozottan kijelentette, hogy Csehország valutáján . 'többé semmiféle olyan változtatás nem fog történni, amely bárkinek meglepetést okozhatna. A Blumenstein-ügyre vonatkozóan kijelentette a miniszter, hogy blumensteinről semmit sem tud és a minisztérium sohasem volt Blumensteinnal érintkezésben. Ha egyes magánintézetek érintkezésben állottak volna vele, ez az ő ügyük. /MTI./ .< -' :: P á r i s,november 12. /Wolff./ A "La Kumeur" cimü uj déli lap a fegyverszünet évfordulója alkalmából cikket közöl a háborujj bünösség.kérdésében, amelyben arra utal, hogy a háborúban részt vett nagyhatalmak között nincsen egy sem, amelyet ne tettek volna^felelös sé a háborúért. Ez ugyanoly tréfa, mint az az állítás, hogy a háborút az igazság, a jog es a civilizáció ügyéért vivták. A háború gyilkossággal kezdődött és a nemzetközi jog legelemibb alapelveinek'megtagadásával fejeződött be. Vannak még emberek, akik csodálkoznak azon,hogy kilenc esztendővel a fegyverszünet után ^urópa helyzete fájdalmasabb és kényesebb,mint 1919-ben volt.Ez azonban így marad mindaddig, amig megmarad az 1919. évi béke , amelyet Asquith, a nagy liberális férfiú, "tisztátalan békének" nevezett./MTI./ jjtv&r-