Napi Hírek, 1927. november/1
1927-11-09 [0166]
§Bukarest, november 10. Az Adeverul munkatársa beszélgetést folytatott Vajda Vojvoda Sándor nemzeti parasztpárti képviselővel, aki többek közt ezeket mondta: Nemzene tünk Carlistábbak mint maga Károly herceg. Nincse?semmiféle olyan törekvés, amely a január negyediki eseményt reviziő alá akarná venni. Titkos ^árlista szervezet fennállását sem lehet bizonyitani. Azonban ki tudja garantálni azt, hogy ha tovább fújják fel Hanoilesen esetét, ha elnyomják a sajtót, ha megszorítják a gazdasági életet, ha a közigazgatás továbbra is a régi m^erben folyik, milyen áramlatok keletkezhetnek a jövőben, lehet, hogy bekövetkezik a régenstanács valamelyik tagjának lemondása. Ez esetben egy ilyen mozgalom nem áll ellentétben sem az elhunyt király akaratával, sem a kamara határozatával, sem a bíüntető törvénykögúovvvel. A pártok közötti megegyezés kérdésében Vajda kijelentette, hogy ez kívánatos volna, de nem tudj a^ hogyan érhető el, mikor a liberális párt a többi párt megkérdezése nélkül csinál mindent. Vissza kell tehát térni a törvényesség útjára. A törvényesség alatt a szabad választást, az elviselhető gazdasági életet, a független biróságot, a közigazgatásnak a politikától való elkülönítését értén. Ilyen programm jegyében lehet csak szó a pártok közötti megegyezésről. /MTI/ §Bukarest, november 9. A Politika jelentése szerint a kormány engedélyezte a nemzeti parasztpárt gyulafehérvári kongresszusát, de a rend biztositása érdekében megfelelő rendszabályokat foganatosít. E hiradással kapcsolatban a Dreptatea, a nemzeti parasztpárt szócsöve . Bocu Xevér cikkét közli, aki azt irja,^hogy a kormány^ katinai intézkedései arra mutatnak,^ hog^y a kormány fél a román néptől, s ez a félelem érthető is. Az ország nepe látrje azt a romlást amely felé az ojsBzág ha lady a B ra tianu féle kormányzás következtében. A Bratianu kormánynak az ország érdeke nem jelent mást/mint az ország gyü^ löletes kihasználását egyetlen politikai párt és néhány család hasznára. Ennek a felfogásnak következmínye az, hogy a románság napról napira szegényedik, a hitelkamatok már az 50-60 #-ot érik el, hogy Románia elvesztette a külföld rokonszenvét, barátai sorra elfordultak tőle, elvesztette a külföldi kölcsönre való kilátását. Ennek a Bratianu féle politikai ^felfogásnak a következménye az is, hogy Romániának nincsenek ^megfelelő vasutai, rendes országutai és nincs népjóléte. Bratianu egyéni erdekek miatt ragaszkodik annyira a hatalomhoz, ezért fél oly nagyon a gyulafehérvári kongresszustól. A Bratianu kormány csak akkor merész, ha letartóztatásokról és hadbirósági eljárásokról van szó, ellenben igen kicsiny a közvélemény itélőszékével szemben. A gyulafehérvári kongresszuson nemcsak az erdélyi románság hanem az egész ország roma nsága, az egész^ fog részt venni. &i&r>v-u£ A cikk, amely még a cenzúra hivatalos visszaállítása előtt jelent meg, élénk feltűnést keltett. /MTL/ \ ' ' ^k'^ '•' . 1 §Bukares t november 9. Az Adeverul vezércikkben floglalkozik a "brassói összeesküvés! botránnyal", ahol Nóvák Eugénia vádlottá több katonatiszt vallomása alapján fel kellett menteni, mert kiderült horry Christea őrnagy hadbirósági ügyész zsarolási, célokból inszcenalta az összeesküvést. A lap felháborodással mutat ra arra, hogyha por tulajdonkepeni,.erkölcsi eliteltje Ohristea még mindig tahja a román hadseregnek, sot epen most lépett elő a rangletrán.A cikk követeli ak katonai b ífl sk ° d ^ s ,. végleges me gszüntetését. AlT 1/ — ORSZÁGOS
