Napi Hírek, 1927. november/1
1927-11-02 [0166]
§ P á r i s, november 2. /Magyar Távirati Iroda/ A Le Correspondant cimü folyóirat legutóbbi,számában Aldc Dami a lap élén foglalkozik Rothermere lord akciójával. A cikk, amelynek cime "Trianon" időszerűtlennek v ^ mondja Rothermere akcióját, mindazonáltal elismeri, hogy a kérdés velejében Rothermere lordnak igaza van. A trianoni szerződés - irja - területi rendelkezései tekintetében a legigazsagtalanabb mindama szerződések sorában, amelyeket a háború befejeztével megkötöttek. Aldo Dami utal arra, hogy Elzasz-Lotharingia annexiója husz-harminc^évre mérgezte meg Európa légkörét a frankfurti békeszerződés utan és részben egyik oka volt a világháborúnak. Magyarországtól azonban non két tartományt vettek el, hanem elvették területének kétharmadat és lakosságának hatvan százalékát. Igaz ugyan, - teszi hozza a cikkiró - hogy ennek a lakosságnak egy nagy része nem óhajtott magyar szuverenitás alatt maradni és hogy a magyar nacionalisták túloznak, amikor az integrális Magyarországot követelik, vagy tévedésben ringatják magukat, amikor azt állítják, hogy egy népszavazás megtartotta volna Magyarország számára ezereves hatarait. Bizonyos azonban, hogy az egyetlen hely, ahol népszavazást rendeltek el, - Sopron - és ahol a lakosság csakugyan mas fajú volt és közvetlen összeköttetésben állott a vele egy nyelvet beszélő Ausztriával, a népszavazás Magyarország előnyére ütttt ki. Milyen eredményre vezettek volna akkor azoknak a nemeteknek a szavazatai, akik elszigetelve eltek Magyarország déli részében, a Bácskában, a Bánátban és Erdélyben. i.m ezeken a vidékeken a németek és a magyarok együttesen a legtöbb helyütt a t lakosság nagy többségét alkotják. Ilyen például a helyzet a Bánat középső és északi részén. Amikor azon igyekeztek, hogy Magyarországnak csak magyarokat hagyjanak meg, a végén is hatalmas ''kisebbségekkel" terhelték meg az utódallamokat, olyan kisebbségekkel, amelyek műveltebb és európaiasaob elemet képviselnek, mint az uj ^többség." Erdeke volt-e ez a civilizációnak'? Igaz az is, - folytatja Aldc Dami - hogy a történelmi grüélyben a románok abszolút többségben laknak, és hogy a Felső-Maros, valamint a varosok magyarsága, amely teljesen zart szigetekben él, nem volt megmenthető. Romániának azonban - stratégiai okokból - ezenfelül széles teruletsavót / adtak nyugatra, a tulajdonképeni Magyarországon, a mostani Magyarország határán, ahol kizárólag magyarok laknak. /Arad, Nagv^rad, bzatmar/. Meginkabb all ez Csehországra és Jugoszlávi/ára; ezekben a varosokat leszamitva nincsenek fontosabű magyar szigetek, de mindketten - jóval igazi nyelvi hatarukon tul - két tiszján magyar területet kebeleztek be; egyiknek jutott a Csallóköz és Pozsony vidéke, jóllehet etnográfiailaga totók seholsem érik el a Dunát, - másiknak a Bácska északi re-' aze. Abooi a tizenegy millió lakosból, akit Magyarországtól elvettek, három millió tiszta magyar, és ebből a három millióból közel két milliót, minden földrajzi nehézség nélkül meg lehetett volna menteni az idegen uralom alol, migma a helyzet az, hogy a szomszéd államokhoz csatolt mmx ~ három magyar 'Elzász "mindegyikét harminc százalékban magyarok lakják. Íme: Elzasz-Lotharingiát messze túlhaladja ez az elrendezés. Hozzá kell tennünk meg azt is hogy ha a határokat az etnikai határ szerint megváltoztatnak, még mindig igen sok magyar maradna a szomszédoknak. /Folytatása következik/ „„; .
