Napi Hírek, 1927. október/2

1927-10-29 [0165]

§ B e 1 g r á d, október 29. / Magyar Távirati Iroda./ Radics, Pribicsevics, és Jovanovics Joca, az ellenzéki pártok vezérei arra hivat, kozjgta-. f hogy'a legutóbbi költségvetési vita óta a külügyminiszter nem^ tájékoztatta a szkupstinát az ország külpolitikai helyzetéről,interpellációd" intéztek Marinkovics^külügyminiszterhez. Az interpellációban rámutatnak , arra, hogy a legutolsó külügyi expozé óta számos olyan esemény történt

; amely az^ország tekintélyére, nemzetközi helyzetére és jövendő kilátásaira vonatkozóan kedvezőtlennek tekinthető. Az interpelláció ezután felsorolna a szerb-horvát-szlovén ki* rályság szempontjából hátrányosaknak tartott eseményeket, a tiranai paktumot, Olaszországnak Jugoszlávia elleni vádját, az olasz-román közeledés tényeit, a Pangalosz-egyezmény elvetését és a Bulgáriával

t

való viszony feszült voltát. Ezek az események- mondja az interpelláció- még a légiiig^ gadtabb szemlélőt is aggodalomba kell hogy ejtsék. Az izolálásra és a kisantant szétrombolására irányuló politika,qmelyet Olaszország szisztéma-, , tikusan folytat, mindnehezebbé" teszi, a helyzetet .amelyet még az is agrasz^* tesz, hogy a régi háborús szövetségesek és barátok közül senki" sincs,aki teljes ereiével lépne fel Jugoszlávia mellett. Az interpelláció felvilágosítást kér a békék reviziójára irányuló küldeldi mozgalomról is, maljd pedig az alábbi öt konkrét kérdést teszi fel: 1. A szerb-horvát-szlovén királyság külpolitikai helyzete általában. 2. Az országnak a szomszédokhoz; különösen Görögországhoz, Albániához és Olaszországhoz való viszonya. 3. Melyek azok az események, amelyek a iugpszláv-bolgár viszonyt ismét feszültté tetteké 4. Melyek azok^az intézkedések, amelyeket a kormány az országnak Olaszország politikája által veszélyeztetett nemzetközi helyzete javitása érdekében tett'/ 5. Felvilágosítást kér a Romániával kötött iskolakonvenció felől. Az interpellálok kérdéseikre a külügyminisztertől sürgős választ kérnek. /-/ Prága ,október 29. /Cseh Távirati Iroda./ Masaryk elnök... • .. v a nemzeti ünnep alkalmából fogadta a kamara és a nemzetgyűlés elnökét, valamint Svehla miniszterelnököt és üdvözlő beszédükre mondott válaszában - nyilvánvalóan bizonyos cimnek szánva - mindenekelőtt a földreformról beszélt és Jfejtegetéseiben ezeket mondotta: Ami alföldreform ügyét illeti, ez a történelmi országokban befejezettnek tekinthető. Több tennivaló marad még Szlovákiában és az Srdős-Kárpátokban/- Asf * ! mellett a földreform*az uj köztársaság legnagyobb tette-... Ez volt a betetőzése és tulaj donkép eni megvalósítása."' rdilaArsJ^'^ ^OMÍTTJA v^Á- háború után országainkba éhinség és nyomor kos z önt ót t. be és a-nép természetesen sanda] •• . pillantott a nagy latifundiumok felé. A le-fijglalási törvénnyel szociális kirobbanásokat előztünk meg, mert reményt adtunk a népnek arra, hogy földhez jut. Kezdetben a földbirtokreformnak válóban ily megnyugtató Hatása volt. Másutt, például Angliában, ez máskép történt, y

. 'mint például Írországban a reform előtt a nagybirtokosokkal. Nálunk egyetlen egynek hajaszála sem görbült meg - Írországban agyonütötték őket; a földreformét másutt is - nemcsak Oroszországban - egeszén más módon valósították meg, mint nálunk. A bittokcserék legalábbis nyolcvan, százaléka bálunk önként és megegyezés utján jött létre. V^A^JÍ "'/Folytatása következik./