Napi Hírek, 1927. október/2

1927-10-26 [0165]

§ k Magyar temzeti Szövetság ma este bucsubankettet rendezett a Royal-szálló f elfiértermében a Budapesten időző lengyel vendégek tiszteletére. Jelen voltak; Rakovszky J-ván v.belügyminiszter, báró Perényi Zsigmond, Lobmayer Jenő dr., Szortsey József, Okolicsányi László, Ajtay József^dr. közigazgatási biró, Szadeczky KViajos, Tomcsányi János, gteinecker Ferenc egyetemi tanárok, Márffy Marion dr., Bárdossy László, GuilleSume Árpád, Rákosi ^enő, Milotay István, Eckhardt Tibor, Hindy Zoltán, Zsembery István és még számosan a társadalmi élet kiválóságai közül. Lengyel részről megjelentek; Michalcwski Zsigmond budapesti lengyel követ, Strakosz Pál Sándor alkonzal és az itt időző lengyel vendégek Krzeminski Edvárd, a kirándulás szervezője és Ossendowski, a kiváló iró vezetésével mindnyájan. ^Perényi Zsigmond báró francianyelvü beszédben üdvözölte a vendégeket. Párhuzamot vont a magyar és a lengyel történelmi események között es hangsúlyozta álmagyar és a lengyel nép közös nemzeti tulajdonságait. Nemzeti tulajdonságaink' a hazafias érzés, a jövendőbe vetett akarat, az elpusztithatatlan reménység biztositják feltámadásunkat, Nem feledjük el azokat a

#

lengyel hősöket, akik mint . Pem,Dernbinski és táráaik a magyar ideálokért, a magyar szabadságért küzdöttek és véreztek a múltban, A lengyelek megpróbáltatása idején Magyarország . _n. . , kl^. fejezte rokonszenvét és szót emelt a lengyelek érdekében. Jelenleg^a bolsevizmus elleni küzdelemben Magyar- és Lengyelországnak újból közös céljaik vannak és egymásra vannak utalva. ' Az üdvözlő szavakra Krzeminski Edvárd mérnök; a vendégek vezetője, válaszolt hosszabb beszédben. Elragadtatással emlékezett meg a minden várakozást felülmúló fogadtatásról és kijelentette, hogy a magyarok . vendégszeretete olyan tulajdonság- ,amely képesiti őket arra,hogy mindenkivel megszerettessék magukat és mindenütt barátokat szerezhessenek. A magyarok martirgamát senki sem érzi át, mert nem érezheti át jobban,mint a lengyelek, akik 150 esztendőn át hontalanok voltak saját hazájukban. A lengyeleket háromfelé szakították, megalázták, meggyaláznák, A magyarok jobb helyzetben fannak annyiban, hogy megmaradt országuknak szive és agya, ahol vágyaikat, eszméiket és törekvéseiket ápolhatják. Ha a lengyelek vissza tudták szerezni, amit elvesztettek, a magyarok még inkább elérhetik mindazt; amit csak akarnak. Kulturális, társadalmi téren a gazdasági és politikai_életben kapcsolatokat kell keresniök a magyar^és a lengyel névnek,- ez legyen a mostani találkozás eredménye és a jövő programmja. A lengyel és magyar nemzet/ha összefog, együtt haladhatnak a civilizáció javán dolgozó nemzetek .„ élén. A szónok a régi nagy integer Magyarország éltetésével fejezte be beszédét. Rákosi Jenő,a következő szónok,ki emeli, hogy Magyarország mai sötét helyzetében égy vigasztaló sugarat lát, ez pedig az, hogy a mi bakáink es huszárjaink száguldottak be a lengyel határokat és törték le a lengyelekről az ofosz bilincset. Ha ez nem történik * _.neg, akkor errefelé most talán Lengyelország volna, de nem a szabad, hanem a rab, az orosz terjeszkedés által leigázott lengyelek országa, "Okolicsányi László a M

agyar Külügyi Társaság nevében beszélt és a közös lengyel-magyar határra üritette poharát, Rakovszky Iván francianyelven üdvözölte a lengyel vendégeket es azt fejtegette, hogy a magyar-lengyel barátság nemcsak a két országnak érdeke,hanem,európai érdek is. hanrulath™

6

? í° ielkes felköszönte' hangzott el és a társaság emelkedett ngulatban soka

lg maradt együtt. /MTI/ *****...