Napi Hírek, 1927. október/2

1927-10-26 [0165]

§Belgrád, október 26./Magyar Távirati Iroda/ A Vreme információi szerint Davidovics Lyut a a demokrata klub elnökségéről és a pártvezérségről történt lemondását a demokrata vezérek bizalmas ülésén visszavonta. §Belgrád, október 26. /Magyar Távirati Iroda/ A tegnapi' nap folyamán feltűnt, hogy Szpaho nem kereste fel Davidovics ' Lyubát; Eb­ből arra következtetnek, hogy a két vezér között a' viszony elhidegült. Ezt azokkal a tárgyalásokkal hozzák kapcsolatba, amelyeket a bosnyákok a boszniai radikálisokkal folytattak és amelyek a két párt együttműködését biztosították. A boszniai pártok megegyeztek egymással a községi Liornissza­riusok kicserélésének kérdésében, nemkülönben a kerületi bizottságok rmi­ködése tekintetében is. A frajévói községháza például teljesen Szpahóók befolyása alá került,melynek élére muzulmán komisszáriust neveznek^ki, hasonlóképen a : .Ijrajev^i kerületi bizottság is. Bosznia-Hercegovinában ^3 közigazgatási tisztviselőt cserélnek ki.A megegyezés után ugy véle­kednek, hogy a bosnyák muzulmánok 63%adikállsok között jelentékeny­közeledés várható és az előbbiek esetleg elvólnak a demokratáktol és a radikálisokhoz csatlakoznak. \~~5zjxs /A Benes expozéjáról szóló p|á/í;gai tudósitás folytatása/ Mindezek ellenére - folytatta a miniszter/fontosnak tartom, hogy a cseh közvélemény figyelmet felhivj amarra, hogy ily természetű akciók -hogy ug^mondjamr- az idők Jelének tekinthetők. Feszültebb-vagy nem vi­lágos nemzetközi helyzetekben mindig mutatkoznak és ismétlődnek hason­ló akciók. Ez azt jelenti, hogy ügyelnünk kell^és nem szabad megfeledkez­nünk ezeknek az időknek különféle veszedelmeiről. ~] -tvvi/ie-t^ b<-Szá£t . A miniszter ezután még] '.. ' a békeszerző­dések revíziójáról. Mindig mondtuk, jelentette ki a miniszter, és az egész világ tudj., ezt, hogy a békeszerződések müve nem tökéletes. De azt állitottuk ós azt állitjuk ma is, hogy a világ mai helyzete jobb/ dirit a háború előtt volt, jobb a politikai szempontokra való tekintettel és a nemzeti igazságosság szempontjából is. A békeszerződések ebben az értelemben fogták fel az egész kérdést. Mindenki tudta azonban, hogyha határokat nem lehet egyszerűen valamely politikai vagy nemzeti ideológia szerint megállapítani,hanem csak nagyon komplikált megfontolások alapján,amelyekben a történelmi fejlődést történelmi jogok,gazdasági szükségességek, földrajzi viszor nyok, ethnikai és politikai szükségletek mérvadók. Ezt mindenki tudta és mindenki meg volt arról győződve, hogy kisebb vagy nagyobb kisebbsé­gi tömegek fognak maradni az uj és a régi államokban. Egyébként'agy­szólván nincs is állam,amelynek nemzeti kisebbségei ne lennének. Epen ezért fogadták el a szerződéseknek a kisebbségek védésééről szóló elvét. Azonban még a békekonferencián sem állították azt, hogy a békeszerződé­sek és^más szerződések örökkévalók és ezért a Nemzetek Szővetsége^alap­okmányát) a, amely valamennyi békeszerződésnek alkotórésze, beiktatták a 19.szakaszt,amelyben a szerződések megváltoztatására gondolnak. Ezt va­lamennyien aláirtuk, be is tartjuk és jogosan hivatkozhatunk rá. E tekin­tetben minden állam a Nemzetek Szövetségében előterjesztheti valamely szerződés megváltoztatására irányuló kérelmét. Mindennek az előfeltétele azonban, hogy az illető állam betartja a Nemzetek Szövetsége alapokmányá­ban előirt alapelveket s ezek: lojalitás és békeszeretet a másik'fél iránt, továbbá be kell bizonyítania, hogy az eddigi szerződés a politi- £/,. kai gyakorlatban nem hajtható végre és végül, hogy az illető állam jóhisztuü politikát folytat. /Folytatása következik/ „ D _,

Next

/
Thumbnails
Contents