Napi Hírek, 1927. október/2
1927-10-26 [0165]
/iCornis Gyula üdvözléséről szóló tudósitás harmadik folytatása./ Cöi5.-€L..j.obban elénk domborodik, A középfoka iskolák jelentősege\*> mondotta iCorüiS Gyula - ha gondolóra vesszük, hogy a középiskola adja meg a néptanitó műveltségét is, amelytől függ a népiskola színvonala, de a középfokú iskolák csiszolják azokat a fiatal elméket is, melyek az egyetemre s a főiskolákra jutva, a nemzet legműveltebb rétegét alkotják. Azonban egyetemi, főiskolai boldogulásuk attól függ, milyen értelmi és erkölcsi útravalóval látták el őket a középfokú iskolák'? A miniszter ur nagyszabású kulturprogrammja értelmében, miután a magyar művelődés annyira elhanyagolt, népiskolai szárnyát majdnem kiépítette, jóval több költséget teremtvén elő par év alatt a népiskolaügy fejlesztésére, amint az előző, összes kormányok 1867. óta s miután a felsőok"tatásdgyet a béke boldog korszakában sem álmodott virágzási fo&ra emelte /gondoljunk az uj egyetemek elhelyezésére, a fényes deorecerii klinikai telepre s a jelenben épülő szegedi egyetemi palotasorra/, most a magyar közoktatásügy középső tagozata felé fordul s ennek élete elmélyítésére koncentrálja erejét. Boldog vagyok, hogy ebben a rendkivül jelentős tevékenységben munkatársának volt kegyes elhívni. Első és sürgős feladatunk e téren a középfokú iskolák tanarai súlyos anyagi nelyzetének megjavítása s ezzel kapcsolatban szellemi színvonalának emelése. A polgári iskolai, a középiskolai és a tanárképzési törvények, az uj tantervek és utasitások a külső keretet megadják: ezeket akarom szellemmel és élettel megtölteni. A tanitás-nevelés munkája nem mechanikus mesterség, hanem friss, élénk és odaadó lelket kivanó művészet. Az iskolai munkában minden a tanár lelkén sarkall. Ennek a tanári psychének kedvre deritése, munkakészségének fokozása egyik fófeladatom. Érezze a tanárság azt, hogy a tanügyi kormányzat szeme állandóan rajta függ, de egyben szive is feléje fordul, bajaival törődik és segiteni iparkodik rajtaCsak még működésemnek néhány irányelvét legyen szabad kiemelnem. Arra törekszem, hogy a középfokú iskolák a nemzeti érzést és a józan, egészséges társadalmi felfogást a'mélyebb történeti aultura alapján alakitsák ki. De a kultúra történeti-Jjuma'lsztikus javaival egyensúlyban legyenek modern műveltségünk reális-technikai javai is. Eljárásomban itt,a magyar kultúra minden párt felett álló őrtornyában, mindig a tárgyilagos, politikamentes álláspont fog irányi tani. Ragaszkodni fogok az érvényes törvényekhez és szabályokhoz, mert ha soha és sehol ebben kivételt nem ismerek, csakis akkor vagyok igazságos és mindenkinek egyforma, mérleggel mérő. 3ár még nem lehetek jártas az adminisztráció rejtelmeiben, de azt hiszem, a jó közigazgatásnak két leg:;őbb ismertetőjele van: az igazságossá, és a szeretet. Olyan ügy és személy felé is fordul majd a szemem, amelynek és akinek semmiféle pártfogója nincsen, s jogát egyedül képességére és munkájára, nem pedig a külső befolyásra épiti. E tekintetben semmiféle felekezeti vagy egyéb társadalmi elfogultságot vagy praedilectiót nem ismerek. Épen husz éve járok a tanári pálya utjain. Mindig áldottam Istenemet, hegy ezt a hivatást adta nekem. Mert alig van nagyobb gyönyör, mint a szellemi javaknak átadása, a didaktikai inletnek az az állapota, amikor a sok tudnivágyó szem reánkszegeződik s mi érezzük, hogy ez a hallgatóság a mi tudásunkkal töltekezik, velünk együtt keresi az igazságot, most ezt a pályát kiegésziti /nem felcseréli/ a hivatali igazgatás művészete.- sátrán remélem, hogy az uj gondok mellett e téren is az alkotás öröme elfoghatja majd lelkemet. Uj munkaterületemen kedves tisztviselőtársaim szive s barátságába ajánlom magam. - - - ORs 2AGOSIPVÍ.T/^