Napi Hírek, 1927. október/2

1927-10-25 [0165]

§ A honvédelmi párt küldöttsége november 1-én déli 12 órakor felkeresi Désy Zoltán siremlékét és megkoszorúzza. A koszorút a síremlékre Urmánczy Nándor, a part elnöke, helyezi el,/MTI./ «• § A Magyar Távirati Iroda jelenti: Gróf Bethlen István miniszterelnök a képviselőház mai ülésén törvényjavaslatot nyújtott be Kossuth Lajos örök érdemeinek és emlékének törvénybeiktatásáról. A törvényjavaslat a következőképen szól: g ' "Amikor az ország a magyar törvényhozás háza előtt közleIkesebessel márványban örökiti meg Kossuth Lajos történelmi alakját, ugyanakkor a magyar országgyűlés is le akarja róni régóta tartozó háláját az alkotmányos szabadság, a jogegyenlőség és a magyar igazság lánglelkü törhetetlen hitű apostola iránt és ezért a törvényhozás Kossuth Lajosnak a magyar nemzet ujjászületése,egysége, függetlensége, alkotmányos fejlődése, szabadsága és nemzeti jövőjének a nemzet erejéből biztosítása körül szerzett elévülnetetlen érdemeit, valamint a nemzet lelkében kitörölhetetlenül élő és soha el nem múlható emlékezetét törvénybe iktatja." Az indokolás rámutat arra, hogy a j nemzetnek régi óhajtása az, hogy a magyar országgyűlés törvénybe iktassa Kossuth Lajos örök érdeme it és mindnyájunk lelkéten kitörölhetetlenül élő nagy emlékét. Ennek a régi óhajtásnak, amely a képviselőház kebelében is már többizöen felmerült, tesz eleget a kormány akkor, amikor a fenti javaslatot beterjeszti. Erre alkalmul szolgált az is, hogy épen most készül a nemzet Kossuth Lajosnak a haza határain is tulsugárzó dicsőségét hirdető emlékmű országos ünneplés keretében történő felavatására. Kossuth Lajos történeti nagysága és eszméi sokkal jobban áthatották az egész nemzetet, hogysem szükséges volna az c korszakalkotó jelentőségét, amely valóban a haza ujjáalkotói között biz/tositott számára helyet, a javaslat indokolásaképen behatóan és részletesen méltatni. Az ő szellemének és értékekben gazdag működésének kincsesbányája szinte kimeríthetetlen. , Az indokolásban a miniszterelnök elegendőnek véli arra rámutatni, hogy Kossuth Lajos volt az, aki a nemzeti függetlenség és öncélúság gondolatát tűzte ki minden magyar törekvés vezér csillagául. Az ő szavai serkentettek a legerősebben az alkotmányos szabadság és jogegyenlőség ki vívására és ő tett legtöbb^ezeknek intézményes megteremtésére és biztosítására. Amikor pedig kockán forgott a magyar alkotmányosság és függetlenség, az ő gyújtó szavára egy nemzet sorakozott a szabadságharc zászlaja alá. Amikor azután a nemzeti igazság - látszólag - elbukott, az ő igéjének tűzén egy egész világ rokonszenve gyúlt fel a magyar ügy iránt, amelyet európai kérdéssé tett "mig az az igazság és jog szerint meg nem oldatik," és hontalanságában is leghívebb és legnagyobb polgára maradt Hazájának. Hazája sorsán való tánkódása idején pedig azt hirdette nekünk,hogy "minden van fájdalmamban, csak egy nem!A reménytelenség nem!A kétségbeesés hazám jövője felett, nem!" & rendületeti énül hitt az egy isteni örök igazságban... A magyar országgyűlésnek - hangsúlyozza az indokolás - most,hogy végre Kossuth Lajosnak az ország szivében, a fővárosban, a törvényhozás háza előtt emelkedő márványalakjához elzarándokolhat a nemzet hitet és vigasztalást meriteni, meg kell ragadnia az alkalmat arra,hogy a maga részéről is kifejezze hódolatát és háláját a hazának e nagy fia iránt.Ennek a hódclatnak és hálának az országgyűlés a legméltóbban ugy adnatja jelét, ha Kossuth Lajosnak elévülhetetlen és örök érdemeit, valamint nevének a nemzet lelkében kitörölhetetlenül élő és soha el nem múlható emlékét az ország törvényeinek sorába iktatja. ORSZÁGOS 1 C\/ÉI TAO