Napi Hírek, 1927. október/2

1927-10-21 [0165]

§ Bukarest, október 21.Kormány körökben fokozódó aggodalommal tekintenek a nemzeti parasztpárt gyulafehérvári gyűlése ele, m

??:'

t

,

a: •. a bukaresti sajtóban a párt egyre agresszívebb előkészületeiről jelennek meg híradások. Az Adeverul szerint például a banati parasztok elhatározták, hogy ha megakadályozzák őket abban, hogy f

yulafehérvárra utazzanak, ugy gyalog indulnak útnak, mert nekik minden ron el kell jutniok Gyulafehérvárra. ^.Különösen nagy feltűnést kelett Bocu Xevérnek a bánáti nemzeti < parasztpárt elnökének a gyulafehérvári "nemzetgyűlésről" tett nyilatkozata. "A gyulafehérvári gyűlés - mondotta többek közt Őocu - nemcsak' a kormány megbuktatását fogja előidézni", ez talán másodlagos jelentőségű is - hanem újjászületés fog belőle fakadni. Gyulafehérvár a mi tartományaink melyéből fakadó tünemény, amely felett az uj idők elszállnak és tompa zugas hömpölyög onnan felénk, mintha saját forradalmunkat jelentene. A gyulafehérvári gyűlést tiz évi árulás^ megalázás, elnyomás ős hazugság felgyülemlése provokálja. Egy öntudatos nép dinamikájának semmifele hatalom nem állhat ellent. A kormány, amely ignorálta Erdély es a Bánat.... szavazatait, megkísérheti v * ' ignorálni Gyulafehérvárt is, a nép lelkével és az idők parancsával szemben azonban hiábavaló minden ellenállás. Mi több: ilyen fenéggs gyűlés után másnap a kormány nem kormány többé és a kormányzás átmegy a nemzet kezébe. ' A nemzeti parasztpárt legutóbb Kolozsvárott tartott gyűlésén is azt követeltek, hogy Gyulafehérváron nefcgngresszust, hanem nemzetgyűlést tartsanak. Az elfogadott határozati javaslatban parancsoló szükségnek jelentették ki a kormány megbuktatását)épen az ország megmentése érdekében, hogy megelőzzék a később beállható bonyodalmakat..^ , Élénk feltűnést keltett a kolozsvári gyülésne^z a határozata is, amelyben tiltakozott az ellen, hogy Bratianu miniszterelnök tartson beszédet azon a tervezett ünnepségen, amelyen a kolozsvári egyetemet Ferdinánd királyról akarják elnevezni. Az elfogadott határozati javaslat szeritt a miniszterelnök megjelenése nem kivanatos Erdélyben. A Dreptatea a nemzeti parasztpárt bukaresti uj reggeli lapja rövidhírben jelenti, hogy Károly herceg szakitott lupescu asszonynyal es gúnyos hangon kifogásolja, hogy bizonyos "illetékes körök" még ezt a hirt is le szeretnék tagadni a román közvélemény előtt. /MTI/ (

. § L o n d o n b ó 1 jelentik: A The New Sbtetesman oimü folyóiratcikk jelent meg a román-magyar vitás kérdésről, A cikk románbarat szempontból világitotta meg a pört. A folyóirat most megjelent száma közli Dudley Heathcote levelét, aki részletes és pontos adatok kisereteben sorra helyreigazítja az eredeti cikk téves állításait. Heathcote •» megállapítja, hogy azok az "előjogok" ,amelyeket az erdélyi magyar birtokosok a maguk számára kérnek, a trianoni szerződéshatározott rendelkezéseiből folynak;belpolitikai téren a román kormány kétségkívül szabadon járhat el, de a békeszerződéseken nem teheti magát tul, Románia veszedelmes lépést tett akkor, amikor nem fogadta el a vegyes döntőbíróság határozatát és a kérdést a népszövetség elé vitte. Ez annak bizonysága, hogy érzi, hogy ügye rosszal áll.ós ezért a vitát jogi térről politikai térre akarja átjátszani.Ez a magatartás arra vall, hogy Románia el akarja érni, hogy ha valamely állam politikai előnyt var a szerződéses rendelkezések semmibevételétől, akkor joga van ezt megcsele^edni.Heathcote ezután részletesen ismerteti a magyarországi földreform eredményeit, kimutatja tovaöba, hogy a panaszosok között igen sok kisbirtokos szerepel. Ismerteti a földbirtok elosztását Magyarországon is, Megjegyzi végül, hogy a magyarok teljes lojalitással jártak el, amikor hajlandók voltak az üg<yet a hágai biróság elé terjeszteni, /ÚTj/