Napi Hírek, 1927. október/2

1927-10-20 [0165]

§ II á g^á b 6 1 jelentik a Magyar Távirati^Irodának; Az európai Dunabizottság hatáskörének vitás kérdésében az állandó nemzetközi bíróság tizenhárom tárgyalási napot tartott, amelyek folyamán'sorra meghallgatta az egymással szemben álló két fél képviselőit. A bíróság most részletes kiadványban hozta nyilvánosságra a lefolytatott tárgyalás anyagát. A közlemény visszapillantást vet a kérdés előzményeire, egészen az 1856 evi párisi szerződésig, ^amelyben először rendelkeztek az európai Dunabizottság_ létesítéséről. A vita tudvalevően akörül forog; , hogy a bizottság hatásköre egészen Brailáig terjed-e, mint ahogy a bizottságban érdekelt államok: Nagybritannia, Franciaország és^Olaszország állitják, va^y pedig csupán Galstzig, mint ahogy a román állam vitatja, A birósag kiadványa részletezi azt a nagy gazdasági jelentőséget is,' amely a Dunához és a 'Duna torkolataihoz fűződik, A háború előtt - - - - hatmilliónyolcszázezer tonnát tett ki a Duna alsó részének forgalma; a^bjíbjp_ru, i .... • ez a forgalom természetesen megcsappant, . . •' (következteben) de néhány éve ismét emelkedőben vanj 1923-ban a forgalmat négy millió tonnára becsülték; azóta állandóan , fokozódott. A "tengeri hajók egészen Brailáig tudnak hatolni; az átrakodás Brailában és Ga~ latzban történik, Ncha a folyam torkolata kitűnő utat nyújt a tengerről a szárazföld belsejébe, bizonyos hydrografiai szempontokból állandó felügyeletet kivan meg. Épsn ezért az európai Dunabizottság - fennállásának egész tartama alatt - nemcsak jogi, hanem technikai hatáskört is gyakorolt az illetékessége alá tartozó szakaszon, • ^ A bíróság közleménye pontosan megállapítja mindkét fél álláspontját a vitás kérdésben. Ehuez képest Anglia, Franciaország és Olasz ország azon a felfogáson van, hogy az európai Dunabizottságj a Galatz és Braila közti szakaszon ugyanolyan jogi és technikai fjft hatáskör illeti meg, mint aminőt a bizottság Galatztól lefelé, a tengerig^ gyakorol. Ezt az álláspontjukat az 1921 évi dunai statútumra alapítják, amely az ötödik szakaszban kimondja, hogy az európai bizottság ugyanolyan hatáskört gyakorol ,a jövőben, mint aminőt a háború ., előtt gyakorolt, hatodik szakaszában pedig megállapítja, hogy az európai bizottság hatásköre egészen addig a pontig terjed, ahol a nemzetközi Dunabizottság natásköre kezdődik .Minthogy pedig a nemzetközi bizottság hatásköre a dunai statútum kilencedik szakasza szerint Ulmtól Brailáig terjed, következésképen Braila az a pont, ahol az európai bizottság hatásköre kezdődik. Ami a háború előtt gyakorolt hatáskör feltételeit illeti, Anglia, Franciaország és Olaszország két érvre hivatkozik. Az egyik^az, hogy az 1883 __évi londoni szerződés értelmében - amely az 1878 évi berlini szerződés 54. szakaszához képest Romániát is köti - az európai bizottság teljes hatáskört gyakorolt a tengertől egeszén Brailáig. k\ másik az, hogy a múltban állandó gyakorlat alakult ki ebben a kérdésben és ezt a gyakorlatot az 1921 évi dunai statútum jogilag is megerősítette. Igaz ugyan, hogy Románia v

^sszautasitotta a londoni szerződés elfogadását, hallgatólag azonban mégis hozzájárult álhoz, hogy a bizottság 1883-tól egészen 1914-ig tényleg gyakorolja hatáskörét Brailáig, /Folytatása következik/