Napi Hírek, 1927. október/1

1927-10-03 [0164]

§ P a r i s , október 3. A Revue Európéenne-nek újonnan meg­jelent száma hosszú, tizennégy oldalra terjedő cikket közöl a magyar irodalomról Armand Manteau tollából. A cink bevezető része utal arra, hogy a magyar intellektuális élet mily gazdagon fejlődik, költészet, szinház, regény, történelem, kritika s egyéb didaktikai és filozófiai műfajok egyaránt oly müveket hóénak itt létre, amelyeiére bármely irodalom büszke lehetne. A francia _ci ka irőja végigmegy a--magyar irodalom és az irodalmi kritika egész történetén, közben érdekes fejtegetésekbe bocsátkozik a kritika lényegéről, céljárőr, megnyilatkozási formáiról, kamutat az ob ­jektiv kritika nehézségeire, egyszersmind magasztos hivatására. Minden mü kettős arculatú; egyéni megnyilatkozás s a kor lelkének kifejezése is. A kritika feladata, hogy megállapítsa, mely müvek gyakoroltak nagy hatást a maguk korára, melyek birnak igazi ér$ékkel minden időben; melye- a ; . .« pusztán divatos munkák, melyek muluak el nyomtalanul. Az elvi megállapítások után Armand Manteuh röviden jellemzi a regi magyar irodalmat és Pintér Jenő újonnan megjelent nagy müve nyomán végighalad a kiemelkedő neveken, azután részletesen ismerteti Vörösmarty, Petőfi és Arany költészetét, akiket, szerinte is, a világirodalom legna­gyobbjaival lehet egy sorba éllitani. Majd áttér a legújabb kor ismerteté­sére s megemlékezik az Ady körül viharzó irodalmi harcokról, amelyeknek végokát a magyar faj tragikus sorsában, belső ellenmondásaiban látja. Adriai prőzairőkről szólván pár sorban megemliti Kerczeget, Gárdonyit és Móricz Zsigmondot. •A magyar irodalom, fejezi be cikkét Armand Manteau, a magyar gon­dolatnak, a magyar érzésnek a magyar léleknek hü tükre, kultúrájának ha­talmas csslopa. Mindennél jobban megmutatja, hogy mit tett Magyarország a kultúra terén s mit lehet még tőle remélni. /MTI/ , § V á , •któber 3. A siketnémák váci országos intézete októ­ber 1—én és 2-án ünnepelte fényes keretek között fönnállásának 155. ér. ­fordulóját. Az ünnepélynek különös jelentőségét az adta meg, hogy azon a , külföld legkiválóbb szűkeméerei is résztvettek, akik értékes előadásaik­kal aa Wmrpély fényét és jelentőségét emelték. A hazai előkelőségek kö­zül dr. Huszka Jenő miniszteri tanácsos, a közoktatásügyi miniszter kép­viselőjen kiről resztvettek dr. K a nauar A. István megyéspüspök, dr. Preszly Bleinér főispán, dr. Hoór károly miniszteri osztálytanácsos, dr. krakkrr kalákán polgármester, klug Péter országos szakfelügyelő, Árkqy Zoltán^. cserneszkorületi ügyvezető elnök, továbbá az összes hazai gyógy­pedagógiai intézetek képviselői, valamint Vác város előkelőségei közül ijíen sokan. A jubiláris díszközgyűlést szombatom 11 órakor flartetták meg. Az ünnepi beszédet a miniszter nevében dr . Huszka Jenő miniszteri taná­csos tartotta s azt az egybegyűlt közönség rendkivül lelkesen fogadta. Délben a város kétszáz teritékes ünnepi ebédet adott a vendé­geknek, délután 3 órakor sétahajózáson vettek részt s miután megtekintet­tél. Visegrádot, -esto 6 órakor az intézet dísztermében tartott ünnepi kon­certet hallgattak niog a jubileum résztvevői. Vasárnap, október 2-án került sor a süketnémák és Vakok Tanárai Országos EGyesületének ünnepi közgyűlésére, amelyen a magyar előadókon kiírni Stnorsch /Berlin/ Bergquist J. /Svédország/, és Eroundthaler /Becs/ tartottak rendkívül értékes szakelőadásokat. A külföldi vendégek vasár­nap, utaztak cl Vacrdl, Budapestre .AíTl/ .

Next

/
Thumbnails
Contents