Napi Hírek, 1927. október/1

1927-10-15 [0164]

§ A budakeszi Erzsébet királyné és Weiss í.ianfréd alapítványiszanatoriumban megtartott orvosi tuberkulózis-továbbképző-tanfolyam, amelyen az ország különböző részeiből negyvenhárom orvos vett részt, szomr baton ért véget. A megjelent előadók és orvosok ünnepi ebédre gyűltek egybe, amelyen számos felköszöntőben ünnepelték az orvosi továbbképzés: központi bizottságát, a tanfolyam vezetőségét és előadóit. Az elhangzott üdvözlésekért í'áy Aladár dr. nyugalmazott államtitkár, tuber^uxóziskormánybiztos, Országh Oszkár dr,, az Erzsébet királyné-szanatórium igazgat ó~főorvosa, a tanfolyam rendezője éa Parassin József dr. igazgatóiö-, orvos mondott köszönetet- j ! " § Kolozsvá r, október 15. Marosvásárhelyről jelentik, hogy a magyar pár t ottani tagozata újjáalakult. A lemondott Bernády György helyébe György József volt törvényszéki birót választották meg.Társelnök Jaross Béla apátplébános lett./MTI./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR , K. szakció - ] § Kolozsvá r, október 15. Az országos magyar páist kalotaszegi tagozatának intézőbizottsága Bánffyhunyadon ülést tartott,; amelyen elhatározta, hogy a pártközponthoz manifesztumszerü határozatot terjeszt fel, amely többek közt ezeket mondja: Az intézőbizottság fájdalommal állapit ja meg, hogy a nép* anyagi helyzete a kormány közgazdasági politikája következtében egyene*sen kétségbeejtő. Bár a lakosság 90 százaléka földmi ve lésből él, a háboruutáni kilencedik esztendőben a másik 10 százalék javára ható- 1 sági intézkedésekkel maximálják a liszt, a hus és a zsiradékfélék árait, másrészt a drága vasúti tarifák és magas kiviteli vámok lehetetlenné teszik a külországokban való értékesítést. Mezőgazdaság folytatása ma már egyenlő a tudatos tönkremenésseÍj a gazdaközönsóg tönkremenése pedig magával rántja az iparos- és kereskedőosztályt is.A háromszorosra emelet ház- és földadó/községi, iskolai adó, útadó és egyéb szolgáltatások elviselhetetlen terhet jelentenek. Sincs gazdasági üzem, amely, rentábilis lenne, ^bankkölcsön felvétele pedig akkor, amikor megengedetten 30-42 százalékot szednek, egyenesen öngyilkosság. Nem tudni, hogy az ókirályság területén is ez-e a helyzet. Erdély lakossága azonba^n kétségtelenül megélhetési harapófogóba jutott. A munkásnak nincs hovamenn^ie dolgozni,-ne rt a kevésszámú gyár mérsékelt üzemmel dolgozik, erdőüzem nincs, a vasútnál való munkától pedig hamarosan elmegy a kedve, mert sokszor hetekig nem kap fizetést.-; gazdasági cselédnek nem mehet, mert^a nagyobb gazdaságokat eltörölte az agrárreform. Neműsoda tehát, ha a nyár végén és az ősz elején a tagozat vidékét rablóvilág nyugtalanította, amely munkanélküliekből verődött össze. Bár komolyabb veszély nélkül sikerült megúszni a rablópróbálkozásokat, irtózattal kell gondolni a növekvő szegénységre, amely mind töbo és több munkanélkülit csábithat a korgógyomor sugallta bűnös gondolatokra. Tervek hangzottak el, hogy a közgazdasági nyomorúságot ingyen gabonaosztással, népbankok felállításával ellensúlyozzák; ^z azonban nem orvosság. Ha a kocsis nem adja oda lovainak a zabot, hanem ostorral pótolja, kidőlnek a lovak és kátyúban marad a szekér. Az ingyengabona koldustarisznyába való, s önérzetes állampolgárnak nem alamizsna kell, hanem annak biztosított lehetősége,hogy fáradságos munkájával megkeresheti zaklatásnélküli nyugodt megélhetését. /Vége következik./