Napi Hírek, 1927. október/1

1927-10-15 [0164]

§fí ágából jelentik: Az európai Dunabizottsag hatásköre körül felmerült vita tárgyalása során Millerand és Visscher hoszszabb beszedet mondott a román álláspont védelmére, Millerand a;;zal érvelt, hogy a nemzetközi jognak alapvető tétele,^ hogy valamely nemzetközi szerződés nem köthet másokat, mint az aláiró . feleket. Az 1883 évi szerződés tehát, amelyre Nagybritannia, Franciaország és Olaszország az európai Dunabizottságnak Brailáig terjedő hatáskörét alapitja, nem köti Romániát, mert Románia ezt a szerződést nem irta alá, ahhoz utólag sem csatlakozott, sőt mindig tiltakozott e szerződés ellen. Ha az^ 1883 évi londoni szerződés biztos jogcím a három hatalom szemében, miért nem érvényesítették ezt Romániával szemben a versaillesi szerződés, vagy az 1921^évi dunai statútum tárgyalásai alkalmával? Igaz, hogy a versaillesi szerződés és a dunaimstatutum - szerint az európai Dunabizottság hatáskorét ugyanolyan feltételek mellett gyakorolja a jövőben, mint ahogy azt a múltban gyakorolta. A tények azonban azt bizonyítják, hogy^ha gyakorolt is hatáskört a múltban az európai Dunabizottság a . Galatz és Braila közti szakaszon, ez a gyakorlat egyszerűen megtűrt állapot volt, mar pedig a jog elvei szerint az egyszerű tűrés nem elegendő jo^cim megteremtésére, ahnoz még kifejezett hozzájárulással való megerősítésre van szükség. . , Nagybritannia, Franciaország és Olaszország képviselői részéről elsőinek Rossetti olasz delegátus adta meg a viszonválaszt. Rossetti előrebocsátotta, hogy fejtegetéseiben csupán a ténykéndésekre szorítkozik, míg a jogi ellenérvek előterjesztését Nagybritannia és Franciaország képviselőire bizza. Rossetti ezután részletesen foglalkozott Contzescu román^ megbizott állításaival és pontról pontra menve mutatta ki^ hogy^az *elóterjesztett tényállításokban minő ellentmondások, sőt valótlanságok foglaltatnak. Nyomatékosan hangoztatta, hogy amikor a három hatalom a^nemzetközi állandó biróság elé terjesztette az európai Dunabizottság hatáskörének kérdését, ezt nem kedvtelésből tette, hanem azért, hogy megóvja saját érdelét, valamint a rája bizott rendkívül fontos érdekeket. Rossetti azzal fejezte be előadását, hogy ha áll is az a tétel, hogy a nagyhatalmak és a kishabalnak jogilag egyenlők, ezt semmiesetre sem lehet ugy magyarázni, hogy abból előjogokat vezessenek le a kisállamok javára. /MTI/ § /V/ Makó , oktÓD.er 15. A környékbeli gazdák a csókási olvasókörben gyűlést tartottak. Határozati javaslatot fogadtak el, amelyben arra kérik a földmiveiésügyi minisztert, hogy dolgoztasson ki tör- ^ vényjavas latot a tisztviselők családipótlékának mintájára a gazdaközönseg részére létesítendő gyermekneveltetési kedvezmény rendszeresítésére. Ennek megvalósítását ugy képzelik el, hogy a száz holdon aluli földtulajdonosok vagy kisbérlők' földjének kataszteri osztályát.két gyermekenként egy osztállyal alacsonyabban vegyék fel az adókivetés alkalmával, A kincstárat ért veszteség pótlására az ezer holdon felüli birtokok magasabb kataszteri osztályba való helyezését kívánják. A határozati javaslatot megküldőtték a földmivelésügyi miniszternek,/VTl/ I --i §/v/ M akó, október 15. A hódmezővásárhelyi lóállomanyban^kohögé;si járvány lépett fel. A járvány tovaterjedésének megakadályozására megtették a szükséges intézkedéseket. /MTI/ § • § /V/ Debrecen, október 15. Kristóf Jánosné,'akit a bíróság jogerősen életfogytiglani fegyházra itélt, mert,férjét legyoló méreggel elpusztította, a törvényszékhez érkezett értesítés szerint a marianosztrai f e gyházban me gha lt. /MT 1/ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR