Napi Hírek, 1927. október/1
1927-10-11 [0164]
/Az európai Duna-bizottságról szóló hágai tudósít plytatása./ A brit, a francia és az olasz kormány 1925 február, március és április havának folyamán részletesen kifejtette álláspontját a bizottság előtt. Románia nyomban kijelentette, hogy a népszövetség szerveit nem tartja' illetékeseknek ebben a kérdésben. A bizottság a helyszínén is eljárt. Javaslatára a tanácsadó és technikai^bízottság részletes indítványt dolgozott ki az ellentétek kiegyeztetése céljából.^ A bizottság egyébként végső eredményber azt a felfogást^tette magáévá, hogy az európai Duna-bizottságot Galatztól felfelé Brailáig ugyanolyan hatáskör illeti meg, mint Galatztól lefelé a tengerig. Miután a román delegátusok továbbra is ragaszkodtak ahhoz az álláspontjukhoz, hogy a népszövetség nem illetékes dönteni ebben a kérdésben, az érdekelt felek 192£ szeptember 2.-án arra az elhatározásra jutottak^ hogy a vitás kérdést - szakvélemény nyilvánítása céljából - a hágai állandó nemzetközi bíróság elé terjeszti!?' Ilyen előzmények után vette tárgyalás alá a kérdést a hágai állandó-nemzetközi bíróság, amely az elmúlt hét folyaán sorra meghallgatta Anglia, Franciaország és Olaszország képviselőinek érvelését. Sir Douglas Hogg angol delegátus fejtegetései során tiltakozott az ellen, hogy.román oldalról azt a benyomást igyekeznek kelteni, mintha ebben az ügjben Románia nemzeti méltósága és szuverén jogai forognának koc.'kán. A bíróság előtt fekvő kérdés semmiben sem érinti Románia szuverén jogait. Egyszerűen csak arról van szó, vájjon az európai ^Dunabizottság, amely a Duna egyik szakaszán - senkitől nem vitatott módon bizonyos hatáskört gyakorol, ugyanolyan hatáskör gyakorlására jogosult-e a szomszédos szakaszon is. Hangoztatta, hogy az 1921 évi dunai statútum világos rendelkezése szerint az európai Duna-bizottság hatásköre a háború után ugyanaz maradt, mint ami a háború előtt volt, már^pedig nem vitatható, hogy a bizottság Braila és a tenger között az egész szakaszon egyforma hatáskört gyakorolt a háború elátt. Az angol delegátus beható történeti fejtegetésekkel igazolta, hogy az 1883 evi_londoni szerződésnek a hatáskör kiterjesztésére vonatkozó rendelkezései nem függtek Románia hozzájárulásától, miután az 1878_ évi berlini szerződés világosan^kimondotta, hogy Románia hozzájáulására ebben a kérdésben nincs szükség és a kérdés eldöntésére egyedül a párisi és a berlini szerződést aláiro nagyhatalmak voltak illetékesek, igaz, hogy Románia sohasem fogadta el a londoni szerződést; eltekintve azonban attól, hogy hozzájárulására nem is volt szükség, a román kormány akkori nyilatkozatai igazolják, hogy azok az ellenvetések, amelyeket annak idején Románia tett, egyáltalán nem vonatkoztak a bizottság illetékességének kiterjesztésére. Egyébként Románia mindenkor alkalmazkodott a londoni szerződéshez, úgyhogy a^valóságban az .';iaurópai bizottság 1883-f.tól 1914-ig a román kormány tényleges hozzájárulásával gyakorolta hatáskörét a Brailáig terjedő egész .szakaszon. Megállapította ezt egyébként a helyszínén járt népszövetségi bizottság is, amivel megdől a román kormánynak az az állítása, hogy az európai Duna-bizottság a Galatz és Braila közti szakaszon csupán technikai természetű illetékességet gyakorolt. Basdevant egyetemi tanár, a francia kormány képviselője, ugyancsak abban foglalta össze véleményét, hogy Galatz és Braila között az európai Duna-bizottságot ugyanolyan hatáskör illeti meg, mint Galatz és a tenger között. Az 1883 évi londoni szerződés, amely a bizottság hatáskörét Brailáig terjesztette ki, érvényes egész terjedelmében és köti Romániát is. Románia egyébként hallgatólag elfogadta ezt a szerződést, ameny nyiben megengedte, hogy a háború előtt a bizottság ugy technikai,mint jogi hatáskört gyakoroljon a kérdéses szakaszon. ORSZÁGOSLEVÉLTÁR /Folytatása következik/ K.szekció