Napi Hírek, 1927. október/1

1927-10-10 [0164]

de szigora rendszabályai nagy termelési zavarokat okoztak, s igy utóda louiz '.Vashington elnök hosszabb időre terjedő és lassú ütemű pénz-, ügyi szanálási programot őhajt megvalósítani. E tárgy' előadója Dumon& francia szenátcr veit, akinek javaslatára kimondták, hogy minden nemzet törekedjék költségvetéseinek és nemzetközi fizetési mérlegének egyen- * sulybahozásara és kölcsönösen segitse is egymást etoen az irányban. Amennyiben egyes államok nem tudnák egész bankjegyforgalmukat konvertálni, akkor fogadják el a "change or regulateur" rendszerét, Végül az előadó javaslatára a konferencia melegen ajánlotta, hogy minden állam olyan konvertálási ipódcrh válasszon, mely ugy az adott gazdasági és pénzügyi helyzetnek, mint az igazságosság követelményeinek is megfelel és az illető ország összes számoajövő társadalmi osztályainak érdekeit is figyelembe veszi. Miután ez a meglehetősen általánosságban mozgó javaslat elfogadtatott, a szénkérdés megbeszélésére tért ók át,amelynek előkészítésére már korábban kiküldtek egy bizottságot. Sajnos, kellő statisztikai adatok hiánválian nem tudtak határozatot hezni s a tanulmányozás folytatása mellett döntöttek. Kimondták, hogy az érdekelt kormányoktól adatokat szerrznek be a széntermelés mennyisége,,a bányák és munkasok szénfogyasztása, a belföldi szükséglet és a külföldre exportált szén mennyisége és a rendelkezésre álló szénfelesleg felől. Ebben a kérdésben meglehetősen óvatosan jártak el, mert a virágán termelő Anglia érdekei ellentétesek a többi államokéival. Utolsó tárgy .a mezőgazdasági hitel ügye volt, am3lyben Diderich, Dragomirescu)Ricard és Soleri delegátusok tettek javaslatot. Ezzel a nehéz kérdéssel a nemzetközi kereskedelmi konferencia a magyar delegációnak annak idején Rómában tett javaslata alapján kezdett foglalkozni s ennek hatása alatt a ' római nemzetközig. intézet is érdeklődött a megoldási lehetőségek iránt. Végül 192? május havában a genfi gazdasági konferencia is felvette e kérdést tárgysorozatába. Hosszas megbeszélések után a rioi kongresszus óhajtandónak jelezte annak tanulmányé zásáH, mi módon lehetne a földhitelt nemzetközileg úgy megszervezni, hogy ez a földmivelés fellendülését és, ahol szükséges, tőkék nyújtását biztositsa. Ennek a kérdésnek tanulmányozására a konferencia állandó bizottságot szervezett. X~yr^oqc*jzdtxíc^fíi Végül még azt emlitem meg, hogy a kongresszus tanácsülésén hoszszaob tárgyalás után ugy döntöttek, hogy a jövőévi összejövetel Parisban* következő pedig "Berlinben lesz, s a román és görög meghívásoknak resocb fognak eleget tenni. (pkben ismertettem röviden a konferencia befolyását, sajnálattal állapítva meg, hogy néha a határozatok csak általánosságban mozogtak, egyes esetekben pedi.g a különböző kivánságpk összeegyeztetése folytán kevés gyakorlati értékkel birnak, Ilyen konferenciáknak azonban, Cthol a határozatok nem hajthatók végre, hanem csak az egyes kormányoknak ajánlhatják ezeket a jóakaratába, nem maga a döntés a legfontosabb, hanem azok a gondolatok,melyek fe Ive tödnek, s az ideák,melyek ott tisztázódnak.Es talán mindennél fontosabb az, hogy különböző országok vezetőpolitikusai itt feszt el enebbül érintkezhetnek egymással, s nemhivatalos kormánynyilatkozatokat tesznek,hanem szabad eszmecserében tisztázzák a legfontosabb nemzetközi érdekű kardéseket. f'i^ Ennek a körülménynek köszönhető ,hogy a konferencián felmerült apróbb ellentétek és nézeteltérések dacára is az ülések Vefejeztével a legtöbb delegátus között baráti viszony fejlődött ki,mely remélhetőleg hathatósan fogja elősegíteni a nemzetek közti megértést és jóakara toi-*.„,_ 0 _____ CH3_AGC3 IEVC ' » K ciaUli