Napi Hírek, 1927. október/1

1927-10-05 [0164]

§ 0 s 1 ó, október 5.Norvégiába» októoer 17.-ér mennek végbe az általános választások. A választási hadjárat már javában folyik országszerte. A norvég parlamentet - a Stortingot - három évre választják. A királynak nincs feloszlatási joga. A legutóbbi - 1924 évi választások óta bizonyos politikai változásck mentek vé'gbc, amelyek különös érdekességet kölcsönöznek a mostani választásnak. A 3-torting tagjainak szama százötven. Az alkotmány értelmében a képviselek kétharmadát a vidéki kerületek, egyharmadát pedig a városok választják. A legutóbbi választások eredménye á következő volt: konzervatív parti 43, liberális vagy mérsékelt párti /koalicióban a konzervatívokkal/ 11, agrarparti 22, radikális párti 34, demokrata munkapárti /legradikálisabb polgári ceoport/ 2, norvég szociáldemokrata párti 8, norvég munkáspárti 24 és norvég kom/unista párti 4. A munkáspárt soraiban a mult évben fontos tömörülés ment végbe. Az orosz forradalom után a norvég munkáspárt - amely akkoriban -Norvégia egyetlen politikai munkásszervezete volt - csatlakozott a moszkvai IlI.Inter nacionaléhoz, mig a párt jobbszárnya norvég szociáldemckratapárt elnevezéssel uj-pártot alapított, amely a 11.Interxiacionaléhoz csatlakozott. Később - 1923-ban - a norvég munkáspárt megszakította a kapcsolatot a III,Internacionálé val, míg a párt legradikálisabb tagjai norvég kommunista párt elnevezéssel egy-harmadik munkás szervezetet alapítottak. Az elmúlt évben a szocialisták és a norvég munkáspárt egyesültek. A mostani választási had járatban tehát csak két munkáspárt vesz részt; -z egyik az egyesült munkáspart, a másik a norvég kommunista part. A polgári partok nem alkottak egységes frontot. A konzervatívok és a liberálisok /mérsékeltek/ több választókerületben most is együttesen lépnek fel, de egyes kerületekben nem tudtak megegyezni közös jelöltekben. A legutóbbi Stortingban nem volt állandó kormányzó többség. A mostani kormány, ...melynek élén Lykke /konzervatív/ áll, két liberális minisztert foglal magában, A kormány csupán a konzervatívokra és a liber&skLjL iisokra támaszkodik. A valóságban konzervativ többség alakult ki, mert az agráriusok is támogatják a kormányt, erre azonban nem vállaltak formális kötelezettséget. A tényleges erőviszony tehát legutóbb az volt, hogy 76 képviselő tömörült a kormány mögött, szemközt a 74.radikális és munkásparti képviselővel. A partok programmjában a pénzügyi és a gazdasági kérdések jatszak a főszerepet. A konzervatívok és a radikálisok között elsősorban a gabona törvényiek kérdésében, továbbá;.a munkaviszályok kötelező döntőbírósági elintézése ügyében van eltérés. •íegjegyeeáioíő, hogy a norvég munkáspárt jelenleg nem tartozik egyik Internacionálé köteljékébe sem és sok tekintetben radikálisabb irányzatot követ, mint Nyugateurópa munkáspártjai. Evvel a radikális ellenzékkel • szemben különösen a liberálisok sürgetik a polgári pártok egységes frontjának kialakítását. Említésre méltó, hogy a mostani választásokon először szerepel az úgynevezett nemzeti légió; ez az uj csoport fasiszta elveket követ. A nemzeti légió csupán egyetlen jelöltet állított, még pedig Oslóban, de jelöltjüknek vajmi kevés kilátása van a mandátum elnyeréséra. /MTl/