Napi Hírek, 1927. szeptember/2
1927-09-19 [0163]
:: B e r l in, szeptember 19./'/olff/ A genfi szombat délutáni tanácsülés eseméryei élénk visszhangra találnak a vasárnapi reggeli lapokban. A sajtó továbbra is Magyarország pártj át fogja. A Deutsche Tageszeitung a következőket irja: Aki jelen ve It a mai vitán, amely a vege felé valóban drámai formákat öltött, az nem védekezhetett a kiábrándulás, sőt a belső felindulás érzülete ellen, látva azt az elfogultságot, azt a rosszakaratot, és azt a, minden iga zságérzetet nélkülöző nemtörődömséget, amelyly el az úgynevezett népszövetségben eljárnak, valahányszor - mint a román-magyar vitában is - valamely "győző állam" és egy fegyvertelen legyőzött vitájáról van szó. A képmutató és olcsó beszél ác | keserű gunyj '.hatnak, amikor látni kell, mikép törekszenek arra ,hogy minden jobb belátás ellenére elór'e megállapított véleményt kényszeri tsenek rá a védtelen legyőzőttre. Amikor Titulescu önuralmat elveszitve az asztalra osapott és a néószövetségben még sola nem hallott hangon azt mondotta, hogy megelégelte már a hiábavaló beszédet, a hallgatóság túlnyomó többsége nemcsak a fennhéjázó szónokot ítélte el, hanem azt a légkört is, amelyben ilyen beszéd elhangozhatik. Titulescu nem győzte meg az embereket, ez az altalános" benyomás, de tudvalevő, hogy ez nem számit a népszövetség előtt. A tanács hozzá van szokva, hogy fontos kérdésekben politikai hatalmi elvek szerint döntsön;ás határozatában egyedül i^xmKmxmxdám^hogjatkmM az egykori bajtársi viszony az irányadó és csupán e korlátolt felelősségű társaságnak - mert a nép szövet s ég még ma is az -a békeparancsok biztosításához fa ződő érdekeit nézi. Stresemann felszólalása, amelyet val -mennyien nagy feszültséggel vártak, kiábrándulást okozott, mert nem lépett fel^egézs hat arozottan• kívánatos lett volna, hogy világos n a legyőzött Magyaror szag oldalára álljon és érthetőbb hangon szóljon azokról :.z\,grárref ormokról, a mely okot _eZ ékben az országokban mindenütt a kisebbségek r o vá sár a \ve gr^há' j íoTFak 7, A Deutsche Allgemeine Zeitung a következőket irja: A magyar-román vitás kérdéö külön sen £> ntos Németország szempontjától. Rendkívül nagy elvi jelentősége van annak, vájj jon megengedhető-e hogy ha egy állam nincs megelégedve a döntőbíróság ítéletével, akkor, egyszerűen kijelenthesse, hogy nem tar tja magára nézve kötelezőnek az ítéltet. A román kormány ~zt tette Magyarországgal felmerült vitájában és ezzel igen komoly precedens esetet teremtett. A lap sajnálja, hogy a jogász -bizottság szakvéleményének megszövegezésében egy német jogász is közreműködött. A külügyi hivatalhoz közelálló újság annak a véleményének ad kifejezést, hogy a hármas bizottság javaslatai olyan képtelenségeket jelentenek, amelyekhez nemet jogász sohasem járulhat hozzá. A lap hangoztatja, hogy a javaslat végső pontjainak megszövegezésében német, részről senki sem mük öd ö 11 közre. Apponyi Albert gróf magatartását a lapok továbbra is x a legnagyobb elismerés hangján méltatják. /.Ti/ •>Y;>, p .' i ..^a- • . • a.'• aa^*
