Napi Hírek, 1927. szeptember/2

1927-09-18 [0163]

$ Gr e u f , szeptember 18. /Magyar Távirati Iroda,/ A Journal de G-eneve "ílag^y vita a népszövetségben « cim alatt a^következőket irja: A népszövetségi tanács szombaton csaknem hét óra hosszat tárgyalton román-magyar kérdése , A vita egyike a legjelentősebbeknek mindama viták közül, amelyek eddig a Tanács előtt lefolytak. A jövőben: nem lehet a tanácsnak azt a szemrehányást tenni, hogycsak olyan kér» déseket tárgyal a nyilvánosság előtt, amelyekben a tanács tagjai egyöntetű felfogást vallanak, A szónokok, ' • - t gróf Apponyi Albert, Titulescu és Chamberlain, kiválósága . minden' jogásznak ritka szellemi és szónoki ... ..• élvezetet szerzett, A tanács különben nem jutott semmiféü elhatározásra. Kérdéses még^az is, vágjon hétfőn sikerül-e egyhangú határozatot elérnie. A kérdés, amelyről döntenie kell, jogilag annyira komplikált, oly nagy politikai horderejű, oly nagy érdekeket érint, nemcsak azoknaka nemzeteknek szempontjából, amelyek közvetlenül érdekeltek, hogy a kérdésben való döntés hat hónapi tanulmányozás után éppoly nehéznek látszik, mint az első napon, A tanács előtt van a hármas bitcttság jakaslata, amily néhány általános elv leszögezése után javasolja, hogy vonják el a nagyar—román vegyes döntobiróség illetékessége alól a román földreform végrehajtásával kapcsolatos ügyeket. Ezt a jelentést Románia elgogadj_a, ^Magyarország azonban elutasítja és azt kéri, hogy alkalmazkodjana! :• tisztán és kizárólag a békeszerződéshez, egyben tagadja,hogy a tanácsnak jog volna annak-kötelező erejű magyarázatot adni. Jóllehet, a tanács több tagja vagy az ülésben magában, vagy a folyosón kijelentet e ,hogy a hármasfer* ' bizettság javaslatát minden részletében nem tartja helytállónak, különösen nem annak konklúzióit, mégis ugy látsz o *"i hogy a tanács _ k „ -' _. 1" . . ^Chamberlain kedvéért hajlandó azt elfogadni. Gróf Apponyi merev elutngitásei

retzflr,lja£f f'**J

1

!?"

lfí

he^s_yála^sjsa;mindent kérdésessé tet ék. Nyolc óra volt, a t'ahác^ÍéseE""éI Ice'llétt napolni, A kérdés már most a következőkben foglalható össze: Titulescu kijelentette, hogy Románia elfogadja a döntőbíróság Ítéletét olyan a békeszerződésben meghatározott, esetei ben, . _ . amelyekben^magyar birtokok likvidációjárói van szó, azt kívánja azonban, hogy a tanács"monja ki, hogy a földreform alkalmazása nem azonos a békeszerződésben jelzett likvidációval, Apponyi Albert gróf a maga rész'ről kijelenti,hogy a tanácsnak nincs joga érdemben dönteni és azt kívánja, hogy a kérdést utalják a nemzetközi biróság elé. Stresemann ugylátszik az utóbbi megoldás felé najlik, de kényelmetlen számára a helyzet azért, mert Gauss német delegátus elfogadta a jogászbizottság jelentését, ugylátszik anélkül, hogy főnökének előzőleg jelentést tet

: volna erről, Stresemann különben azt hiszi, ho y csak egyhangú határozattal határozhatják el, hogy bírói véleményt kérnek, márpedig erre nem igen van kilátás. Végeredményben a főkérdés, amelyről hétfőn dönte.i kell, a következő: A tanács vagy maga határoz a döntőbíróság illetékességéről, amint azt tőle Románia kéri, vagy átteszi a kérdést precizirozás véget a nemzetközi bírósághoz, amint azt a magyarok kívánják.