Napi Hírek, 1927. szeptember/2
1927-09-17 [0163]
/Apponyi Albert grcf beszédének első folytatása/ Ezért azt javasoltuk, hogy azt a kérdést, vájjon történt-e vagy sem hatásköri túllépés a vegyes döntőbíróság részéről,terjesszük a legmagasabb nemzetközi birói fórum: az állandó nemzetközi bíróság elé. Javaslatunk a következőképen hangzott; 1 " A két szerződő fél - Románia és Magyarország - megegyezik abban, hogy az állandó nemzetközi biróság döntése alá bocsátja a követ Kőző kérdést: Amikor a.magyar-román vegyes döntobiróség 1927 január f-án* •hozott ítéleteiben illetékesnek nyilvánította magát magyar állampolgárok és román állam között felmerült Huszonkét úgynevezett agrárügyben, hafefcásköri túllépést követett-e el, ami feljogosítja Romániát arra, hogy megtagadja a vegyes döntőbíróság ez ügyekben hozott határozatainak elismerését és visszahívja biróját a vegyes döntőbíróságból mindannyiszor, valahányszor hasonló ügyekről lesz szó magyar állampolgárok és a román állam között? A szerződő felek kötelezik magukat minden korlátozás és mine/en -fenntartás nélkül, hogy szigorúan alkalmazkodnak magatartásukban a vegyes magyar-román döntőbíróság tevékenysége tekintetében az állandó nemzetközi biróság határozatához." - Nem arról volt szó, hogy az állandó nemzetközi bíróságra felebbvitel és felülvizsgálat joga ruháztassák a vegyes döntőbíróság határozatával szemben, amivel nem rendelkezik, hanem a felek kompromisszumáról volt sző, ami lehetővé tette volna kormányaik számára, hogy alkalmazkodjanak ahhoz a határozathoz, amelyet a nemzetközi bíráskodás legmagasabb 3zerve hoz. • - Legnagyobb sajnálatunkra ezf a javaslatunkat nem fogadta el a román kormány. Ennek ellenére nem vesztem el bátorságomat. Kormanyom nevében fenntartom ezt a javaslatot és azt újból az egész tanáC3 döntése elé terjesztem. Fejtegetéseim során lesz szerencsém ehhez hozzáfűzni egy kiegészítést, amely egyenes összefüggésben áll avval az okmánnyal, amelyet most tárgyalunk. - Ez volt tehát a helyzet akkor, amikor a tanács összeült. A tanao.s jelentése igen helyesen emeli ki, hogy az egyik oldalról, amig mi itt üléseztünk, Románia képviselője bizonyos indítványokat terjesztett elő. Nem vrlt ez a megoldásnak valamely szaoatosan megfogalmazott tervezete, hanem egy általános gondolat;' ennek az általános gondolatnak elfogadását kérte a magyar kormánytól. Legnagyobb sajnálatunkra lehetetlen volt ezt elfogadnunk, mert arra az álláspontra helyezkedünk, hogy sohasem akarunk -Igtenni arr ó l az óhajunkról, hogy a szerződésben megállapított kötelezettségek és jogok határai között maradjunk.Most egy ujabb, sokkal fontooabb etappal,állunk szemben - ugy is mondhatnám, hogy sokkal izgatóbb etappal, ha nem ' akarnám megőrizni feltétlenül egy minden képen tárgyilagos vita hűvös hangját , amely vita semmiben sem hivatkozik a szenvedelmekre, hanem azon igyekszik, hogy kihámozza a jogi igazságot abból a zavarból,amely körülöttp terjenge-fti kezd. - Elérkeztünk evvel . . " ahhoz a jelentéshez,amelyet a hármas bizottság terjeszt jóváhagyás végett a tanács elé. Ez a jelentés három részből áll. Az első történelmi beszámoló a kérdés különböze etappjairól. A jelentés ezután kifejti azokat a gondolatokat, amelyeket a hármas bizottság által meghallgatott kiváló - de névtelen - jogtudósok hangoztattak a vegyes döntőbíróság illetékessége kérdésében./Folyt.kcv./
