Napi Hírek, 1927. szeptember/2
1927-09-29 [0163]
Ezután Scholtz Kornél dr. népjóléti államtitkár ismertette az intézmény jelentőségét. - Ha valamely állam értékleltára jelentősebb egészségügyi kulturális intézménnyel gyarapodik, ez az egész emberiség számára értékgyarapodás. Ezt igazolja az a tény is, Hogy a magyar egészségügy mai ünnepén a hazai közhatóságok és tudományos intézmények képviselői mellett kiváló külföldi tudósok és köz funkcionáriusok is résztvesznek s velünk örvendeznek azon a haladáson, amelyet e kitűnően felszerel st egészségügyi intézet keletkezése jelent. Ennek jelentőségét csak akkor latjuk teljes nagyságában, ha betekintést nyerünk az ország egészségügyi viszonyainak jelenlegi állásába és egészségügyi politikánk fontosabb irányelveibe. A továbbiakban a külföldi vendégekre való tekintettel németül folytatta ismertetését. - Az a hatalmas változás, amely a közegészségügy terén az utolsó évtizedekben világszerte végbement, Magyarországon is jelentős átcsoportosítást követel a közigazgatás szempontjaitól*, és az egészségügy, valamint az ezzel szorosan összefüggő munkaügy nagy kérdéseinek elintézését külön népjóléti és munkaügyi minisztérium kezébe tették le. Ez az átcsoportosítás kifejezésre juttatja azt a felismerést, hogy a hygiéniai viszonyok fejlesztéséhez még oly tökéletes csupán közigazgatási tevékenység sem elegendő, ha ahhoz nem járulnak olyan elemek, amelyek racionális társadalmi politikával vannak átitatva s amelyekhez szorosan csatlakozik a szociális gondoskodás is. E tényből következik az is, hogy az egészségügyi közigazgatásban a betegségek megelőzése, vagyis a prevenció lépett j£± erőteljesen az előtérbe, természetesen anélkül azonban, hogy ezzel barmikép háttérbe szorult volna a betegségek gyógyításának kérdése. A modern egészségügyi politika tehát eszerint sokkal szélesebb keretekben mozog, mint a múltban s úgyszólván valamennyi kormányzati ág eszközei szerepelnek fegyvertárában. Annak igazolására, mily szorosan összefügg a gazdasági helyzet a nemzet egészségügyi viszonyaival, elegendő ha a külföldi példák mellett Magyarország vitalitási statisztikáját tekintjük. Magyarországon az utolsó két esztendőben az. .ezer lélek után számitott halálozási arányszám jóformán minden átmenet nélkül húszról tizenhétre, a tüdővészben elhunytak aranyszáma 3.3-ről 2.4-re, a csecsemőhalandóság ezer élveszületés után kétszázról szazhatvanhétre csökkent. Koha ezekben az esztendőkben mar a, tulajlionképeni egészségügyi kormányintézkedések terén is nagyon jelentős erőfeszítések történtek, az elért igen értékes javulás nagyjában mégis az ország közgazdasági javulásának köszönhető, különösen pedig annak a ténynek, hogy a vidéki lakosság életstandardja emelkedett, továbbá a lakásos élelmezési viszonyok kedvezőbbekké váltak. A magyar egészségügyi közigazgatás az utolsó öt. esztendő alatt két irányban mozgott. Elsősorban a világháború és az az után következő idők során leromlott és leron«ykplódctt kórházak és gyógyintézetek talp ráállítása terén kellett nagy munkát végezni, amelynek során az akut fertőző betegségek és a tuberkulózis elleni küzdelem hatásossátétele érdekében, valamint a gyermekágyasok számára kellett külön osztályokról gondoskodni. E téren rendkivül élénk tevékenység indult meg s ennek következtében a különböző gyógyintézetekben tiz százalékkal növeltük a betegágyak létszámat a legutolsó öt év alatt. Ezeknek száma ezidöszerint kereken harmincezer, azonban további növelésük még folyamatban van;. Különös igyekezettel fordult a magyar közigazgatás azoknak az intézményeknek fejlesztése felé, amelyek a megelőzés és a szociális gondoskodás szolgálatában állattal . Elsősorban a gyermekvédelem továbul kiépítését sürgette a kormány*
