Napi Hírek, 1927. szeptember/1
1927-09-02 [0162]
§ A Magyar Távirati Iroda egyik munkatársa a mai napon felkereste Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert és'ikerdést intézett hozzá a felekezeti jogakadémiák ügyében elfoglalt álláspontjáról., mire a közoktatásügyi miniszter a következőket mondotta: A Képszava egy különben higgadthangu^cikkben ma reggeli számában azt irja, hogy <<a kultuszminiszter inkább érzi magát az egyházak, mint a közoktatásügy miniszterének". Ebben az allitásban sok túlzás van, de annyi igaz, hogy nem vagyok a kizárólagos laikus iskola hive, hanem ellenkezőleg, az a meggyőződés hat át, hogy az ország mai súlyos helyzetében az államnak és a nagy történeti egyházaknak össze kell fogni a nemzeti közművelődés fejlesztése érdekében, hogy az államnak nemcsak meg^ 'kell engedni a felekezeti iskolák működését, hanem azokat még kiadós álla,..! támogatással is orositoni kell. ^kultur knnek a /.politikai meggyőződésemnek eredmrnyeképen a közoktatásügy i tárcában vallásügyi célokra előirányzott hitelek miniszterségem idején 1923. költségvetési évtől az 1927/28. évig évi 436.000 pengőről 7,319.000 pengőre emelkedtek fel és egyedül az elozo költségvetési évhez képest három millió pengő emelkedés mutatkozik. Ebben nincsenek beleszámítva azok a valóban hatalmas összegek, amelyeket a kultusztárca a beruházásokból felekezeti népiskolák épitesére adott és amelyeket a felekezeti tanivók rizetéskiegésátésekepen nyújtott. Legutóbb pedig történeti egyházaink kizárólag az állami támogatásra fundálva minden saját megterhelésük nélkül tiz millió pengőt meghaladó összeget vehettek föl felekezeti beruházási célokra. Ezekre a számokra támaszkodva a kultuszminiszter ugy véli, hogy állami pénzügyi eszközökből felekezeti oktatási célokra.. 1848. év óta ekkora pénzügyi eszközök még egyáltalán nem nyújtattak, miből következii::, hogy a miniszter konzervativ kultúrpolitikai pro grammját tette okul valóra, is vadította és igy joggal nem vethető szemére az, hogy a hitvailc-los oktatásnak ne lenne meggyőződéses hive, A kultuszminiszter azt Sem vonta soha kétségbe, hogy történeti egyházainknak joguk ^van mindenfoku iskola, - s igy a jogakadémiák állítására és f^ntartására is. Minthogy azonban a magyar alkotmány szerint felelős az egész magyar közo tatásügy fejlődéséért, tartozik ügyelni arra., ^hogy iskolaszerVeZetün.^ Összhangban maradjon a magyar nemzet összhelyzetével, különösen gazdasági és szociális helyzetevei. Az ország kétharmad részét elvesztettük s ezért óriási állami adminisztrációnkat szűkebb Kereteit köze kellett vonni, ami a közalkalmazottak hosszú sorának B-listára helyezését tette szükségessé. A hivatal megmaradt személyzete korosabb évfolyamának nyugdíjaztatása következtében reszűen javakorbeii, részben fiatal emberekből áll. s igy üresedések köze ljova ben csak ri 1 aán fordulnak ulo, s ily esetekben is azt kell mérlegelni, hogy nem lehet-e B-liétára helyezett családos embert az aktiv szolgálatba visszavenni, Igy uj kinevezésekre csak kivételesen nyílik alkalom. A szabadnak nevezett ügyvédi pálya pedig annyira^el van erasztva, hogy ujabb tömegek nem igen remélhetnek tisztes megélhetést. A dolgok ilyen állása mellett valóban mivel sem indokolható, hogy négiállami jogi fakultás, tovaboa %özgazdasági egyetem közigazgatási - és a műegyetem közigazgatási fakultása mellett még három jogakadémia is ? összesen tehá" nem kevesebb mint kilenc főiskola ontsa ^a jogászt, akik- • rol eleve tudjuk, hogy diplomájuk nem fog számukra megélhetést adni. /PoJ.vta'.ása következik./
