Napi Hírek, 1927. szeptember/1

1927-09-15 [0162]

§ P á r i s, szeptember 15. /Magyar Távirati' Iroda/ A Temps közli Bratianunak Tavernier előtt tett nyilatkozatát. Bratianu előbb a francia-román burátságról beszélt, majd rátért a magyar-román vitás kérdésre. Apple tonnák a Tempsben megjelent cikke utan - mondotta alig van mit mondanom a kérdésről. Mégis rá akarok mutatni arra, .hogy francia barátainknak mit jelentene a magyar siker. Előszöris kiszámíthatatlan legyengülősét a Franciaországgal szövetséges államnak, azonkívül szociális legyengülést is, mert egész agrárreforrnunk kérdésessé válna,. De jelentené ez az egész versaillesi rendszer összeomlását, még pedig nemcsak a románokkal szemben, hanem a legyőzöttekkel szemben is, akikot akkor győzőknek lehetne nevezni. A Briand és Chamberlain ajkairól elhangzott szavak után rossz néven venném magamtél, ha volt ellenségről beszélnék. Egyetlen román ember szemében sincs többé ellenség. Teljes egyetértésben akarunk élni minden szomszédunkkal, de különösen a magyarokkal. Mégis sajátságos eljárást kell sokszor tapasztalnunk azok részéről,•akik a világháborúban nem voltak sem szövetségeseink, sem pedig semlegesek. Az'egyik ilyen állam kermánya a békeszerződés egyik cikkének eltörlését kéri. Ez alatt a többiek hallgatnak, Mihelyt a kérelmező kérésének eleget teáznék, a többi is automatikusan ugyanazt a kedvezményt kéri. Bratianu hozzáfűzte, hogy az alig magához tért Európában ez mindért felkavarna. Épen ezért nagyon meg kell fontolni a dolgot. Amig a románok nem érzik, hogy a logikus francia ész megértette ügyüket, addig nem lesznek egészen nyugodtak. g : '--"kká , '••'•• M § P á r i s, szeptember 15. /Magyar Távirati Iroda/ A Volontá vezércikkben foglalkozik a magyar-román vbtás kérdéssel. A románok - irja a lap - hallani sem akarnak döntőbírósági Ítéletről és arra hivatkoznak, hogy bel4c,ügyről van szó. Tekintettel arra, hogy a románok eddig mindig támogatást találtak a nagyhatalmaknál, félős, hogy ezek - • ^Olaszországot és Kémetorszagot - semmit sem fognak tenni arra, hogy Romániát engedékenységre birják. Már pedig nagy tévedés lenne,, ha Titulescut támogatnák ebben az álláspontjában. f{ÍA.t>-i-v^ky A nemzetközi közvélemény - állapitja meg a lap - kétségkivül meglepetéssel fogja látni, hogy milyen ellentét áll fenn ama szóbeli helyeslés között,amelyet a genfi vezérek a döntőbiráskodási eljárásnak adnak és ama gyakorlati kudarc•között,amelybe a nemzetközi egyetértéshez-egyedül méltó eljárást juttatják. _ _ - _