Napi Hírek, 1927. szeptember/1

1927-09-09 [0162]

§ A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó Hufnagl Imre budapesti lakos, bútorgyáros és nagyiparosnak a közélet terén szerzett érdemei elismeréséül a magyar királyi kormányfőtanácsosi, dr.Kozák Istvánnak, a magyar királyi államvasutak nyugalmazott elnöki titkárának közhasznú érdemes tevékenysége elismeréséül és Eötvös Ferenc makádi református lelkésznek a közélet terén kifejtett tevékenysé ge elismeréséül a magyar királyi kormánytanácsosi cimet adományozta. § Paris, szeptember 9. /Hagyar Távirati Iroda/ A Temps terjedelmes levelet közöl • Jean Appleton ügyvéd és jogtanár tollából, aki válaszol Lapradelle cikkére,amely az ismert román jogfejtést adja elő. /MTl/ § P á r i s, szeptember 9. /Magyar Távirati Iroda/ A Llbertében Bainville cikket ir,amelyben Apponyi gróf beszédéről megemlékezve a következőket mondja: Reméljetek, - mondotta Apponyi gróf. Be kinek adta ezt a tanácsot? A_ legyőzött országoknak, mint amilyen az övé, amelyek a jövőtől várqak reparációt, hogy nemondjuk—revansót. A magyar delegátus német szempontot támogatott,amely szerint a lefegyverzést azok a nemzetk kezdték,amelyek a békeszerződést elszenvedték, de másokra is ki kell azt terjeszteni. A lefegyverzésnek nem szabad egyoldalúnak lennie. A wilsoni paktum ezt megigérte és a lefegyverzett népek remélik, hogy ezt az Ígéretet be fogják tartani; ha nem, akkor a népszövetség megbukott. :: G ^ n f, szeptember 9. /Wolff/ A Nemzetek Szövetsége dólutá** ni ülésén Stresemann német külügyminiszter beszélt és a többi között oze. ket mondotta : A vitából három kérdés emelkedik ki: A világgazdasági értekezlet, a biztonság és a leszerelés kérdése. Ami az első kérdést illeti - folytatta Stresemann - bizonyos, hogy az a kétkedés,amelyet a nyilvánosság n^gy nemzetközi kongresszusokkal szemben sokszor tanusit, a világgazdasági értekezlettel szemben nem helyénvaló. A világgazdasági . . • értekezlet jelentékenyen / w a többi között a német-francia kereskedelmi szerződés megkötését. Nem szabad a világgazdasági értekezletet ama törekvések összesítésének tekinteni, amelyeket a nemzetek kapitalista érdekeinek szoktak nevezni. A nemzetek szociális életének megbékitését csak akkor érjük el, ha felismerjük, hogy kapitalizmus és munka nem ellentétek,mert mindkettő csak akkor virágozhat, ha okos gazdasági és termelési politikát folytat./MTI/