Napi Hírek, 1927. szeptember/1

1927-09-09 [0162]

§ Grzymalai id. Dobieczki Sándor lovag, okleveles mérnök, MÁV, nyugalmazott üzletvezető, volt országgyűlési képvisrlő, a magyar közélet egyik régi értékes munkása szeptember 8-án meghalt, Dobieczki Sándor ősi nemesi családból született 1848-ban Erdélyben; szülővárosában Tordán, az unitárius gimnáziumnak, majd a kolozsvári református kollégiumnak volt kitűnő tanulója. Mérnöki tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte, ahol az 1867-69.. években a magyar kör elnöke volt, s e tisztében a magyar ifjúság ügyének buzgó őreként munkálkodott. Mérnöki oklevelét már a budapesti műegyetemen szerezte meg. Miután a katonai kötelezettségének eleget tett és a tábori tüzérségnél tisztirangot kapott, 1871-ben állami szolgálatba lépett-. Harmincesztendei hivatalé szolgálata alatt eleinte több magyar - főképen erdélyi - vasútvonal létesítésénél vett részt, majd a volt közmunka- é közlekedésügyi minisztériumban a műszaki tanácsnál, később a vasúti és hajózási főfelügyelőségnél mérnöki, főmérnöki és főfelügyelői minőségben működött; 1893-ban a MÁV, zágrábi üzletvezetőségének helyettes vezetője, 1894-bon pedig a debreceni üzletvezetőség vezetője lett, A vasúti szolgálattól 1901-ben vált meg, amikor hebreocn város III.kerülete, utóbb 1910-ben az erdélyi toraokói választókerület küldte képviselőjeként a parlamentbe, A vasút körébe vágó számos munkája ós cikke közül legjelentősebb volt a magyar helyiérdekű vasutakról irott nagy munkája, amclylyel a Magyar Mérnök- és Épitész Egylet 1888* évi nagy aranyérmét nyerte. Később az Egylet közlönyét szerkesztette, közben megalkotta a vasúti érpit: ezésekről szóló - kéziratoan maradt - nagyobb müvét, Irodalmi munkásságát méltányolta a Magyar Tudományos Akadémia is, amikor 1897-ben bronzéremmel és pályazatonkivül SOOO koronás dijjal tüntette ki. A közügyek terén is fáradnatatlanul munkálkodott, A közgazdasági és kulturális társadalmi egyesületek vezetésében is jelentékenyen részt vett/-; ilyenvonatkozásu több munkát és cikket irt. Elete munkásságának utolsó szakát majdnem teljes egészében a hazai ipartfédelem nagy ügyének szolgálatára forditotta. Munkásságát az októberi gyászos emléke zetü forradalom eseményeinak hatása alatt előállott súlyos idegbetegsége törte meg, s kilencévi nehéz szenvedés után halt meg. Temetéscejl/Or^én, szombatot, délután félnégy órakor lesz a budai (^szévtember~} farkasréti temetőben. § A belügyminiszter körrendeletet intézeat a vármegyékhez és városi törvényhatóságokhoz a vállalkozók és iparosok bánatpénzének Is bi ztositékának kiadása tárgyában.A Versenytárgyalásokon résztvevő vállalkozók által letett bánatpénzek és óvadékok ugyanis a termeléstől jelentős tőkéket vonnak el; emellett azok a vállaIkozók,akiknek ajánlatát nem gadják el,sokszor indokolatlan kart szenvednek,mert néha hónapokig kell várniok, amig értékeiket visszakap ják.iái vei a késedelties eljárás nemcsak az érdekelteknek okoz kárt, hanem azok jelentékeny részét a versenytárgyalásoktól való részvételtől visszariasztja,a belügyminiszter felhivja a törvényhatóságokat,hogy azoknak a pályázóknak bánatpénzeit, akiknek ajánlatát nem fogadják el, sürgősen,de legfeljebb nyolc napon belül feltétlenül szolgáltassák vissza./MTI./