Napi Hírek, 1927. szeptember/1

1927-09-07 [0162]

§ A presbiteri világszövetség résztvevőinek tiszteletére gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásagyi miniszter ma este az Országos Kaszinó különtermében estélyt adott,amelyen a kongresszus külföldi előkelőségei is nagy számban jelentek meg.. Ott volt a többi között: Chaile s Merle d'Aubigné párisi egyetemi tanár, dr. R.J.Prummond /Edinburg/, a világszövetség alelnöke, Eorgen /Ayr/, J.Webster /Edinhzrg/, Afcdersen Scott ^Jambridgei, Cramer utrechti, Henderson aberdeeni, egyetemi tanár, továbbá dr.Antal Géza református püspök, Balogh Jenő egyházkerületi főgondnok, Dókus Ernc a kcwent világi elnöke, Horthy István, egyházmegyei gondnok, Némethy Károly, a budapesti egyházközség főgondnoka, báró Radvánszky Albert evangélikus egyetemes felügyelő, Raffay Sándor evangélikus püspök, dr. Ravasz László református yüspök, Sipőoz Jenő polgármester, báró Szterényi József titkos tanácsos, Tóth István kultuszminiszteri tanácsos, a protestáns ügyosztály főnöke, dr. Pataky Tibor miniszterelnökségi osztálytanácsos és még számosan. gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter a kormány nevében üdvözölte a megjelenteket és a következő beszédet mondotlea: Önök, akik látogatásukkal megtiszteltek bennünket, oly országba jöttek,amelynek viszonyai teljesen egyedülállóak. Csak a mi sajátságos viszonyainknak és különösen a magyar történelemnek alapos ismerete teszi lehetővé, hogy intéz menyeinket, különösen egyházi szervezeteinket igazságosan Ítéljék meg. Exponált földrajzi helyzetünk a Kelet és a Nyugat határán, népességünk aránylajs kis száma, azok az ismételt katasztrófák, amelyek a magyar nemzetet történelme során érték, a magyarság helyzetét oly súlyossá tették, hogy Magyarország csak ugy maradhat fenn, ha a haza fenntartása érdekébén állandóan össze fogja és együtt tartja a nemzet összes erőit. Ezért egyházpolitikai téren jelszavunk: Béke azjállam és egyház között, béke Magyarország egyes történeti egyházai között. Egészen sajátságos helyzetünkben a történelmi egyházak és a magyar állam csak különböző szervezeti formát egy magasabb közös cél, nemzetünk biztonsága és fenntartása érdekében. Ebből az egyház.— politikai alapelvből logikusan következik, hogy a magyar állam a történeti egyházakat és ezek között legnagyobb összegekkel a református egyházat.támogatja . A kultusztárca rendes költségvetésébe- a református egyház céljára 4,724.000 pengőt vettek fel, amiből 2,078,000 pengő a lelkészek támogatására, '692,000 pengő az özvegyi- és árva alap javadalmazására, 400.000 pengő az egyházi igazgatás céljára, 600.000 pengő az egyházi beruházási építkezések támogatására és 954,000 pengő eg#éb célokra szolgál. Ezeken a tisztára egyházi célokra nyújtott támogatásokon kivül a hazai református egyház iskoláinak fenntartására még jelentékeny állami hozzájárulást élvez, amelynek évi összege 5,390.000 pengő. Magyarországon ugyanis az oktatás valláserkölcsi alapelveinek oly nagy jelentőséget tulajdonítunk, hogy lakosságunk igen nagy része szivesebben ireszi igénybe a felekezeti,mint a nem-felekezeti iskolákat. Az állam és a polgári közületek tehát főképen csak akkor alapitanak és tartanak fenn népiskolákat, ha azon a helyen felekezeti iskolák célszerűen nem állithatók fel. Az előbb emiitett összegből 3,746,000 pengő a népiskolákra, 157,000 pengő a tenitóképzőintézetekre, 2^1.000 pengő a polgári iskolákra és 1,226.000 pengő a felső fiu-és leányiskolákra esik. A magyar református egyház tehát összesen évi 10,114,000 pengőt kap a magyar államtól. Az utóbbi három évben ezenkivül falusi? ,iskolák épitésére 2,346.000 pengő tőkehozzájárulást nyujottunk a református egyháznak* /Folytatása következik/ Tflqf^***