Napi Hírek, 1927. augusztus

1927-08-02 [0160]

:: B ü r 1 i n , augusztus 2. /Magyar Távirati Iroda./ Az egész néraot sajtó - ermészeteseh a vidéki sajtó is • foglalkozik Ro

thermer e lord nyílt levelével és annak következményeivel. A Tägliche Rundschau ismerteti azokatfä a különbségeket, amelyek a Rothermere aksió elbírálásában a csehek és"a tótok között fennállanak. Hlinka tót vezér éles szavai egyáltalán nem voltak olyan osehbarát értelműek, mint ahogyan azt a cseh sajtó feltünteti. A tótok mindenek előtt benyújtják számlájukat a cseheknek-.az ügy kapcsán tanúsitott "hűségükért". Ismeretes, hogy a tótok elnyomottaknak érzik magukat s követelik a pittsburgi szerződés betartását, amely egyenjogúságot biztosított számukra, de ezt az egyenjuguságot soha sem kapták meg. A tót néppárt Hlinkának a magyarokkal szemben tanúsított elutasító magatartását súlyos argumentumnak tartja a tótok autonómikus törekvései mellett és erősen kiaknázza azt a prágai centralizmus ellen. A német vidéki sajtó ugyancsak kimerítő cl keket közöl Rothermere akciója kapcsán. /jp ^^/M^£^Í/

: A Münchener Zeitung a következőket irja: A magyar nép egy pillanatra sem tudja elfelejteni azt a borzalmas igazságtalanságot, amely őt sújtja és a közvélemény évek óta megszakítás nélkül foglalkozik a győztes hatalmaknál! v

, x az igazságot lábbal taposó Ítéletével. Sz az ítélet négy darabra szakította Magyarországot f. annak a segítségnek béréül, amelyet a csehek és románok árulással nyújtottak az antantnak, másf^elől pedig a ii Németországtól való félelem miatt^ Kéme tor szágnsk szövetségese volt Magyarország* Amikor azután Häiszen"* a bécsi titkos levéltár és a Magyar .Tudományos Akadémia közleményei" kétségtelenül megállapították, hogy épen Tisza István gróf magyar miniszterelnök volt az, aki a háború ellen állast foglalt és annak kitörését meg akarta akadályozni, akkor lassan-lassan erőre kapott a nagyantant államaiban az a belátás, hogy a Magyarországra kényszeritett béke sokkal igazságtalanabb, semhogy ez az ország a párisi Ítéletbe belenyugodni képes volna. A nagyantant országaiban, valamint a semleges államokban erőteljes hangulatváltozást lehetett tapasztalni Magyarország javára különösképen ' akkor,amikor az Suropai államok fővárosaiban felismerték azoknak az államoknak valódi lényegét, amelyek között az ezeresztendős Magyarország zsákmányként került kiosztásra. Rómában és Londonban belátták, hogy Középeurópa balkánizálása a legnagyobb veszedelme a békének, továbbá, hogy a csehek, románok és jugoszlávok túlságosan iegterhelték gyomrukat és semmiképen sem tudják megemészteni milliés kisebbségektől lakott uj területeiket. Magyarországot és Ausztriát szétdarabolták, de az ut^dálla mok semmi mást nem nyertek ezzel, mint nemzeti nagyzási hóbortjukat. A csehszlovák köztársaság nem egyéb, mint a régi Ausztria ^rosszabbított kiadásban. Sz az állam még .hhoz sem értett, hogy megnyerje magának az elmúlt hét esztendő alatt testvérnépét, a tótot. A Csehszlovákiában élő három és félmillió németet és másfél millió magyart minden lehető eszköz igénybevételével elnyomják. A tót nép azonban nem hajlandó asszimilálódni, hanem eredményesen küzd a maga szabadságáért. Romániában és Jugoszláviában ugyanezeket az állapotokat láthatjuk. A nemzetiségek beolvasztásának terve minden mesterkedés és erőszak ellenére sem sikerült mindézideig a prágai, bukaresti és belgrádi kormánynak. Ellenkezőleg, az ellentétek a felszabadított ''testvérek

1

' éfelnyomott "igegenek" nemzeti öntudatának erősödésével}, az elégedetlenséggel és a szabadság utáni vágygyal párhuzamosan erősödnek,, ORSZÁGOS:lé'S.TÁR /«•oi vtatása következik./ K.szekció