Napi Hírek, 1927. augusztus

1927-08-18 [0160]

Ándré' Fribou:rg képviselő a francia külügyi hizottság tagja és a középeurópai ügyeld előadója ' Budapestre érkezett, miután előbb Bécsben, Varsóban és Prágában tett látogatást. Friboui? azzal a céllal jött nozzánk, hogy személyesen tanulmányozza Magyarország jelenlegi gazdasági és politikai helyzetét. Budapesten számos politikai és pénzügyi vezető egyéniséggel folytatott beszélgetést. f Politikai körökben igen örvendetes jelenségnek tartják, hogy mértékadó francia politikusok önmaguk akarnak a helyszinen ismereteket szeresni a középeurópai államok helyzetéről^ mert igy remélhető, hogy jobb n és i '.-nnyebben megértik Magyarország; álláspontját a különböző problémákkal^szemben, emellett az ilyen látogatások azzal járnak majd, hogy a két nép jobban megérti egymást, § Róma, augusztus 18. /Magyar Távirati Iroda./ A Corriere d,Itália G-erevich Tibornak, a római magyar intézet igazgatójának hosz­szabb tanulmányát közli az elhunyt Csernoca János hercegprímásról. A cikkíró bevezetésül megállapitj_a, hogy Csernoch hercegprímás az ez idő szerint elszakított tót lakosságú területen született,~ahol a tótok és magyarok nemcsak évezredes -együttélés, hanem a kaözös katolikus világnézet alapján is békésen mefejfértek egymással Csernoch János maga is tót szár­mazású volt, de mindig büszke volt arra, hogy ennek ellenere még a világ­háború előtt az ország első közjogi méltóságába emelkedett, megcáfolván igy saját személyével azokat a rágalmakat, amelyek szerint Magyarorszá­gon elnyomj k a nemzetiségeket. Esernoch hercegprímást az egész ország őszintén gyászolta. Az elhunyt főpap nagy és nehéz időket élt meg. Lat­tá két forradalom pusztításait, látta szülőföldjét ellenséges betörőktől elszakítani,látta hiveit a trianoni békével az anyaországtól elsza­kítani s végül látta azokat egyházellenes államoknak alárendelje és ortodox, valamint huszita propagandának kitéve. A prágai kormány elko­bozta a felvidéken levő összes primási javakat s igy Csernochnak a meg­maradt kevésből kellett egyházmegyéje óriási költségeit viselni. Ilyen­formán ő, az egynázmegye bíborosa, Magyarország első'^közjogi méltósága, a trianoni béke után immár ugy élt, mint valami szegény barát. Valaha az ország leggazdagabb embere volt és végül megérte assziszi Szent Ferenc szegénységét.

Next

/
Thumbnails
Contents