Napi Hírek, 1927. július/2

1927-07-22 [0159]

Lo ndonból jelentik a Magyar Távirsti Irodának: Az angol külkeresekdelini hivatal gazdasági jelentést bocsátott 'ki Csehszlovákiái ^ . • helyzetéről az 1926/27. gazdasági évben. Ennek az- időszaknak legfontosabb eseményei közé tartozik, hogy bizonyos mező gazdas gi termékek védővámját fölemelték. Ez a rendelkezés elsősorban Magyarország ellen irányult, amely óriásu tömegű gabonát és lisztet' szallitott Csehországba és ott ipari termékeket vásárolt. Ennek a vámemelésnek a külkereskedelem elterelése lett a következménye, amellett főképen.a buza, a búzaliszt és a rozs bevitele jelentékenyen csökkent. Másrészről ez a cseh védőrendszabály megfelelő ellenhatást váltott ki a töobi ország részéről, és egészen logikus, hogy egész Középeurépában insgurálódott a gazdasági elzárkózás politikája. Az érintett államok valamennyijéének komoly szándéka most már, hogy belföldi iparát a lehetőséghez képest ve'dővámok segítségével kifejlessze. Ez az elzárkózási politika idővel kétségtelenül súlyosan kárositani fogja a cseh ipart. , iP

ar egyébként a mult évet összehasonlítva jelentős visszafejlődést mutat. Csehország, amely azelőtt az egész kettős monarchia mübjelye volt, elvesztette korábbi eladási területeit s az 1918-ban létesített politikai határok merev vámsorompékká fejlődtek ki. A nyersanyagok csekély bevitele szintén világosan mutatja az ipari termelés sülyedését. A gazdasági év elején a munkanélküliség növekedni kezdett s^a legtöbb iparágban a termelés a békebelinek kilencven százaiékáréi átlag hatvan százalékáig csökkent, A súlyos adóterhek következményeit ugyancsak érzik. A gyárosok panaszkodnak a fojtogató adók, a magas belföldi szállítási költségek, a ki nem elégitő szállitási lehetőségek és a különböző szociális berendezések tulságosqn súlyos terhei miatt, amilyen például a munkásbiztositás. Emellett példának okéért a cukoripart a fölemelt fogyasztási adó is súlyosan tárositotta. Általában százalékos arányban ki lehet mutatni, hogy az ipari vállalatok tiszta nyereségének tetemes részét az adóteher veszi igénybe s ugyanez áll a pénzintézetekre. Ennek következtében a cseh gyártmányok versenyképessége csökkent^a külföldi piacokon. A széntermelés az angol szénsztrájk folytán átmenetileg kissé föllendült, ez azonban csak rövid ideig tartott, A szénipar helyzete oltóiéban az egész gazdasági évben annyira válságos volt, hogy rnár is az állami szubvenció lehetőségein?" ' t * vitatkoztak. A cukortermelés . nagy esést tüntet föl, amit túlnyomóKészben a világpiaci árak sülyedésének tulajdonítanak. A textilipar, a legfontosabb cseh iparág 1926-ban súlyos visszaesést szenvedett. Ugy a fonógyárakat, mint a szövőgyárakat keményen érintették a nagy árzuhanások s alig tudták nyersanyag szükségletüket fedezni. A pamutipart nyomja a roviditett munkaidő , mert a munkahetet 48 órára korlátozták. Másrészről viszont a legtöbb utódállamnak, amelyek azelőtt a legjobb fogyasztói voltak a cseh pamutgyártmányoknak, most már megvan a saját pamutiparuk. A pamutgyártást végül tetmes részben súlyosan érintette a müselyemgyártás kifejlődése. A gyapjuipar helyzetét különösen az . ' utódállamok elzárkózási politikája teszi súlyossá. A gépkivitelnek az utóbbi idő óta a. ^ német és a magyar versennyel kell megküzdenie. Az üvegipar Visszafejlődését a legvilágosabban az mutatja hogy az üvegkivitel 129 millió cseh koronával csökkent a megelőző gazdasági évvel összehasonlítva, A palackgyártásra szo-igálé gépberendezés hatvan százaléka áll, s a helyzet a közeljövőben aligha fog javulni, A porcéif lángyárak teljes termelőképességüknek csupán ötven százalékát állitják elő s az európai, piacok jelentős részét Németország, az amerikai piacot viszont Japán hódította meg, /Folytatása következik./ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K. szekció