Napi Hírek, 1927. július/1

1927-07-14 [0158]

§ G y u 1 a , július 14. Gyula alatt egy hatalmas túraautó "Békéscsaba felöl jövet,/ VJ^gy biciklistát, aki saját vigyázatlanságából került ($

o

e\fprditotfr közvetlenül a tuB&autó közelébe, Az autó felvette az erősen vérző. emb"ért' és sebes iramban bevitte Gvulára. Iut azután kiderült, hogy az autóban Petrescu $omnen Miklós román rendkivüli követ és meghatalmazott miniszter foglalt helyet titkárával együtt. A miniszter Genfből jövet Magyarországon keresztül igyekezett Romániába. Megállapították azt is, hogy a szerencsétlenül járt kerékpárts Kendrella János gyulai bádogos, aki ugy fordult fel, hogy az autó okozta légörvénybe . kerülve elvesztette egyensúlyát. Eendrellát még az autón maga a román miniszter és titkára részesített"! első segélyben. Gyulán az orvosi vizsgálat megállapította, hogy csak felszines zuzódásokat szenvedett. A jegyzőkönyv felvétele után a miniszter és. titkára folytatta útját. /MTI/ Londonból jelentik a Magyar Távirati Irodának: A Manchester Quardian hosszabb cikket közöl Sir Alfréd Hopkinson képviselőnek, Anglia egyik legkiválóbb jogászának tollából, aki Auer Pál doktornak az angol Grotius Society legutóbbi összejövetelét tartott előadásával kapcsolatban az erdélyi birtokosok kártalanítása ügyében felmerült magyar-román vitás esetet boicolgatja. Ir. Auer - irja Sir'Alfréd Hopkinson - teljes joggal hivta fel a társaság figyelmét a döntőbíráskodásnak rendkivül fontos alapplvére, klasszikus példaként idézve a magyar-románvitás esetet. A párisi békeszerződések valamennyien döntőbíráskodás! záradékot tartalmaznak, aminek révén számos b#nyclult kérdésben biztosították a békés megoldást. 3 záradékok alapján a gyakorlatban megbecsülhetetlen eszközt találtak arra, hogy gyorsan orvosolják az igazságtalanságokat és békésen intézzenek el olyan viszálykodásokat, amelyek különben háborúra vezettek volna, A trianoni•szerződés szintén tartalmaz egy záradékot, amely világos erkölcsi kötelességévé teszi a szövetségeseknek, hogy gondoskodjanak arról, hogy a magyar kisebbségeknek biztositott jogok hatálycs jogvédelemben részesüljenek. Sir Alfréd Hopkinson hivatkozik arra, hogy Lord Bryce,aki ismeretekre és világos Ítélőképességre nézve első helyen áll a mostani államférfiak között, annak idején a lordok házában kijelentette, hegy a trianoni békeszerződés idegen uralom alá vetett 3.5 millió magyart, akik magyar nyelven beszélnek és akik örökölték a magyarság dicsőséges hagyományait; ezek a leghevesebben tiltakoztak e döntés ellen, Magyarország - folytatja Sir Alfréd Hopkinson - kénytelen volt a békeszerződésben területének nagy részéről lemondani, azonban a 250. cikkben jogvédelemhez jutott azok javára, akik az elszakitott területeken magyar állampolgárságukat megtartották. Később azonban a Csehországban, Jugoszláviában és Romániában élő magyar alattvalók birtokát megfelelő kártalanítás nélkül kisajátították. Az illető magyar alattvalók - a békeszerződés rendelkezéseihez képest - panaszukkal a vegyes döntőbíróság élé fordultak. A panaszosok kifejtik, hogy tulajdonukat a nemzetközi jog' alapelveinek és a békeszerződés rendelkezéseinek megsértésével ko-boztá.k el. / Folytatása következik./