Napi Hírek, 1927. július/1

1927-07-01 [0158]

>JH kiadás. 1927, július 1. óva. lO perc B a r 1 i n , július 1. A Neue Preussische Zeitung u a némotség helyzete Magyarországon" címmel hosszabb cikket közöl Mierka nyug. tábornok tollából. A tábornok annak idején hosszabb időt töltött Magyarországon. Cikkében többi között a következőket irja: A német törzstől elszakitott vidékekről mindenhonan a legszomorúbb hirek érkeznek., A német lakosságot a népjogok ellenére durván elnyomják. Felsöszilézia . , a jugoszlávoknak és a románoknak jutott Bánát, Erdély értékes szász vidékei, Csehország német része, a hultschini földsáv: ezek az állomásai annak a kálváriautnak, amelyet idegen iga alc.tt éle német fajtestvéreink kénytelenek megtenni. De nemcsupán ezeken a földsávokon élnek németek, amelyeket gonosz és minden néprajzot kigúnyold békeparancsok raboltak el. A háború után borzalmasan megcsonkitott és évezredes földjének több mint kétharmadrészétől megfosztott Magyarország alig nyolcmillió lakosa között ma több mint félmillió németet számlál, akik az évszázadok folyamán ezt az országot második hazájuknak választottak és ott magyar állampolgárokként élnek, Magyarország azonban külön helyzetet foglal el ebből a szempontból, mert itt nem olyan németekről van szó, akiket erőszakkal szakítottak el hazájuktól, és akiket a maguklakta röggel együtt idegennyelvü államba kényszeri tettek bele , hanem olyan németnyelvű polgárokról, akik mindenkor szabadon éltek Szent István koronájának országában. Épen ezért érdekel minket a kérdés, mikép tudták ezek a németek megtartani legfőbb kulturkincsüket: nyelvüket, ós hogy mi "-á,

3

" . történik a kormány részéről, hogy a német kisebbség részesüljön a szerződésszerű oltalomban. E kérdés tárgyalása során igen fontos mozzanat az a körülmény, hogy Magyarország -i világháborúban hü és rendithetetlen szövetségesként állott Németország oldalán és hogy a két országot most a szerencsétlenségben mély és őszinte barátság fűzi egymáshoz. Semmi sem kárhozatosabb ezért, mint hogyha valaki megkísérli ezt a harmóniát megzavarni és a nemzetiségi kérdés magyarországi kialakulásának elibevágva,bizalmatlanságot és rossz hangulatot visz be a német közvéleménybe. A cikk szerződé aggodalommal és meglepetéssel , j&. látott egy délnémet lapban egy cikket, amelynek ugyan ez volt a cime: "Egy sző az igazi megértéshez", amely azonban tartalmánál fogva épen az ellenkezőnek előidézésére látszik alkalmasnak. Az. utóbbi cikk irója foglalkozik a magyarországi németség kulturális helyzetével s különös tekintettel van az iskolaügyre, azt állitja azonban, hogy a magyarországi németek még a legelemibb népiskolai oktatásban sem részesülnek. Megfeledkezik továbbá Bethlen gróf beszédének arról a legfontosabb és minden német szemében legőrvendetesebb részéről, amelyben a miniszterelnök megállapította, hogy a kormány rendeleteinek végrehajtása folyamán a kisebbségi iskolák a számadatok bizonysága szerint>milyen kedvezően fejlődtek. Nem elegendő azonban csupán a kormány kijelentéseit meghallgatni. Dr. Bleyer képviselő, a magyarországi németek képviselője a kisebbségi iskolákról szóló egyik beszédében ezeket mondotta: "A világháború sokat elvett tőlünk, kulturális alapunkat, kulturális fejlődésünket azonban nem tudta elvenni. Ezt a fejlődésünket elsősorban Klebelsberg gróf messzireható szervező tevékenységének ás kiváló tulajdonságainak köszönhetjük." Bleyer dr. képviselő a továbbiakban a legnyomatékosabban hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi kérdést nagy óvatossággal kell kezelni. /Folytatása következik./ ORSZÁGOSLEVÉLTAR